Tán a sok rosszullét, kínlódás terelte el a figyelmem? Ha jobban lettem másra kellett az erőm? Már nem is mondom, panaszkodásnak tűnik, pedig nekem meg kell élnem, s nem szívet röptető.
Lapozzunk. Korán keltem, mert ha 5-kor ébredek sajnos már nem tudok visszaaludni. Viszont egyszer csak "belenyomtak a földbe", mire felébredtem ismét már zápor után voltunk. Én is (ezek szerint), s a kert is. Nézzétek velem együtt e csodákat. Mondhatnám, ha már csak ez az öröm maradt, de ez így nem igaz. Ezek tényleg csodák!
S hoznék egy kis csemegét. Sokszor írtam Murakami Harukiról,s az ő nagy zeneszeretetéről. Az ember szinte kereste a meghallgatás lehetőségét olvasás közben, oly kedvébresztően írt róla. Nos itt lehetőség nyílik belehallgatni kedvenceibe. Ahogy írom a bejegyzést ezeket hallgatom.