Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavasz erdő fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavasz erdő fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 15., vasárnap

Mi kell a boldogsághoz?

Délelőtt kimentünk az erdőre,
 
 pontosabban a szőlőhegy fölötti erdőbe, ahol az ősszel beragadt az autó. Volt ott, ill. az erdészháznál (amire azóta valami szélvihar rádöntötte a körtefát)


rengeteg zsidócseresznye  az ősszel. Úgy tippeltem ez időre kikelhettek/szárba szökkenhettek, hátha tudok szedni/kiásni belőlük. (A tipp jónak bizonyult, csak a szedő ásócska volt gyenge a mindenféle növénytől és a kidőlt drótkerítéstől takart talajon. No és a csalánok is kitettek magukért. Azért harcoltam én is egy kicsit, az eredmény majd kiderül.)  No, meg az ember csak visszatér a tett helyszínére, pontosabban a beragadásáéra. Az út azon a részen most is gyalázatos,

 
volt egy jó félméter mély vízmosás is,


pedig nagy fakitermelés folyik, autók járják.

 
      
S mikor már begyűjtöttem amit akartam elmentünk a védett tölgyfához, szép az a rész.
 

 
 


S ahogy a kanyargós utat fotóztam megpillantottam a szarvasokat. Békésen legelésztek.

 

 Aztán az erdőben valamelyik madár riasztotta őket, s elmentek.



S ahogy jöttünk visszafelé ezernyi madár trillázott a fákon. A mókus a fa tetején lapított valamiért, addig tudtuk követni a tekintetünkkel.


Mondhatnám ott a felső ágon, de úgysem látható. Csak az időjárás érzékelhető, ami meglehetősen borús volt. S mégis! Az ember szinte egybeolvadt a természettel, végtelen boldogság járt át: a tavasz, a zöld fák nyugalma, békéje,
 
a madárcsicsergés, az egész környezet. Az ember együtt a szeretteivel. Akkor azt mondtam: számomra ez a boldogság!