Zsebit kivittem rétre, megmozgatni. Gondoltamn közben fotóznék én is. A szél fúj, nagyon fúj, de kellemes a hőmérséklet. Nem zavart.
A nap hol kisütött, hol elbújt, bíztam hátha jelenlétével tisztel meg minket. Nem volt szerencsém, s a út végén Zsebi is nagyon húzott hazafelé. Megtanultam már, ilyenkor menni kell! Mentünk is, alig tudtam fotózni, bár a most hömpölygő sötét felhőket az utolsó fotó érzékelteti tán. Eleredt közben az eső, ezt érezte Zsebi. Ő valahogy nincs jóban az esővel. Már többször megfigyeltem, most is így jártunk. Nem lett nagy eső, de megmutatta magát, mire hazaértünk el is állt. Arra viszont elég volt, hogy visszaforduljunk.
