a szakrendelések időpontjait? Mert én igen, mégis elcsúsztam egy évet a reumatológiával.
Szóval, szakrendelés, lelet, haza. Előveszem az aktuális évi naptárat, s beírom, ha két év múlva kell menni bukjk, s bukott a művelet. Közben a leletet egy dossziéba teszem, annak tetejére is ráírom az újabb időpontot egy cédulára, biztos ami biztos. Itt a hibaforrás, ha mégis rosszul emlékszem, s aznap jut eszembe a két nappal későbbire emlékezett időpont.
Huh,
A múlt héten három féléves, előjegyzett szakrendelésen voltam, a héten csak egyen. A múlt heti csúcs volt. Szinte percre pontos behívással, esetleg több órás csúszással megkezdett szakrendeléssel. Akkor derült ki a szomszédommal beszélgetve, hogy azt se tudja mi a diagnózisa. Ennek ellenére a megfelelő szakirányú szakrendelésre jött. Vissza. Ápolt, dekoratív, nem fiatal hölgy. Nem is olyan idős, mint én... Csak pillogtam, de közben behívták, én pedig eljöttem.
A fenti videóról jut eszembe száz éves kórházi emlékem Budapestről. Annyi előrecsomagolt baromfihúst kaptunk, azaz felvágottat, hogy a férfiak poénkodtak, mire hazamennek kukorékolni fognak,
A másik, pár éves, vidéki kórház. Máj volt a főzelékben, elkészítési módja kérdéses, s én olyan éhes, hogy megettem. Meg is kérdezte a szembe beteg: nem ízlett? Nem. Láttam rajtad. Utóhang: májat enni azóta sem tudok vagy nagyon gusztusosnak kell lennie, hogy megtegyem.
Ez nem kórházi, de iskolai konyha volt. Azok sem híresek a főztjükről. Ez a konyha, azaz a szakácsa elérte, hogy megszeressem a káposztás ételeket. Ez anno a nagyon jól főző anyósomnak sem sikerült. Tehát még menzán is lehet jókat enni, ha jó a szakácsnő.Aztán ő máshova ment dolgozni, én pedig kikoptam a menzáról, hiába volt közel a munkahelyhez. A megszeretett ízek is elvesztek,elmentek a szakácsnővel. Ami jó emléke maradt, hogy káposztás ételeket eszek azóta is, s őt!!! főzök is.
