reggel kinéztem az ablakon az időjárás mindig új arcával örvendeztettet meg: szakadt az eső jó órája, aztán kisütött a nap, majd párába borultak a szemben lévő dombok, most ismét beborult, felhők úsznak el a távolban.
Tavalyi diót készültem törni, sajnos az ujjamon olyan helyen van feltörődés ki kell vonjam a forgalomból, hogy beszáradhasson, gyógyulhasson. Így olvasni leszek kénytelen. Minő szenvedés...
(S remélem a tegnapi kerti munkáktól nem fertőződött be, a legrosszabb helyen van, hiába ragasztom le, addig tart.)
Marad a begubózás, a mécses és a füstölő... és a könyv. Az este már előszedtem melegíteni a fényhozókat.
