Évek óta eljárunk a káptalantóti piacra, ekkora tömeget én még nem láttam. Bővítették új területtel, több erdélyi árus is volt, no és a megszokott, "ismerős" régiek, sorra nyíltak a vendéglátó egységek. A falu tele parkoló autókkal, a mező és ahol fotóztam egy másik mező (de ez legalábbis a számunkra a régi és megszokott) parkolóhely. Itt sem volt még ennyi autó. Ami csodálatos volt, mindenki türelmes volt, autók kivárták és elengedték egymást, nem volt baleset.
Mi csak szájtátni mentünk, egyéb lehetőségek híján. S kicsit kimozdulni, lelkileg nagyon lent vagyok. Olvastam egy blogot, meg is döbbentem a depresszió tünetein, azt hittem mindet ismerem. Hét elején már ott tartottam, hogy kimegyek a pszichiátriára. Szóval kellett ez a mai nap.
