Én kiállok én ajtóm elejbé
Ott vagyon egy zöld ág
Abban vagyon szép Szűz Mária
Kezébe van kis oltárka
Nyakában van kőolvasó.
Arra megy a szent szíve szomorítója
Kérdi tőle mit sírsz, mit keseregsz?
Hogyne sírnék keseregnék
Mikor most viszik az én szent fiamot a magos kerezstfára
Tompa szeggel szegeztetik
Rút turhákkal köpdöstetik,
Állj elém tüle bu te gonosz Sátán
Van énnekem fejem
Pénteken volt annak napja,
Mikor Krisztus Urunkat megfogták,
Oszlophoz kötözték
Marokvesszővel vesszőzték,
Áldott volt az ő szencséges vére
Amely a földre lecsöppent
Az angyalok fölvitték Isten elébe,
Isten azt mondja, se nem szólok, felelek,
Azt aki ezt az imádságot elmondja
Hét halálos bűntől apját anyját megmenti az Isten.
Mikó Ádámné Ádám Mária, 1910
„ Már kicsiny koromban, az én anyámtól, Ádám Imréné Mikó Júlianna, 1956-ban halt meg 85 éves korában. Templomban imádkozták? „ Nem hallottam, hát gondoltam, hogy ollan Ókori imádság, és még Ő is a nagyszüleitől tanulhatta" forrás
Erdélyi Zsuzsanna gyűjteményeit sokat olvastam megjelésükkor, mostanában is elő-előveszem.
