"Kedvcsinálónak ajánlom Kelecsényi Katalinnak, az ősrégi, kínai haiku magyar mesterének egy még sehol se közölt művét:
Sárgán néznek rám a rózsák
kék kimonóban jő a kikelet,
boldogan telnek így az órák
felhők gomolyognak a kert felett."
kék kimonóban jő a kikelet,
boldogan telnek így az órák
felhők gomolyognak a kert felett."
Bálint gazda hírleveléből hoztam az idézetet.
S egy kérdés: Miért ilyen rozsdás színűek, szélűek a rózsa szirmai?
S mert annyira szeretem, három "hangulat" a kertből. Ha már mutattam, elnézést, de annyira szeretem..., s ha régiek is, de mégis minden nap és napszakban újak.
