Írtam már, hogy a fagy megtépázta a hunyorokat, s amik nyílnak, a fehérek ma látogatókat kaptak. Csak úgy zsongtak körülöttük.
A szoba is gazdagodott egy növénnyel, csak a nevét felejtettem el. Legalább azt tudom, hogyan locsoljam. Százszor átpakoltam, hogy valami formája legyen a habán kerámiákkal együtt, aztán ahogy az alsó fotót elnézem maradt az első variáció. A sarokban lévő sivatag rózsáját is nemrég vettük, nem voltak növényeink, hiányoltam őket. (Illetve csak az ablakban vannak.)
Igazság szerint más növényre vágytam, de amikor elsoroltam a körülményeket ezeket javasolták. Meglátjuk, mire megyünk egymással.
Tegnapelőtt a leandereket, ma a japán kaméliát is kitettem. Remélem már nem lesz gond vele. Megdicsértem, a telet, gyakorlatilag egy geotextilbe csavarba vészelte át a faházban, a kőkemény mínuszokkal együtt.
A kertben pedig zajlik a kutyaélet....
