Szabadságon

vagyok, értsd táppénzen, de szabadság formában. Emberem is szabadságon, igazin. Lenne csinálni mit, én még hajfestésre sem voltam, de még takarításra sem alkalmas ma. Dühöngök, tudom, mit sem ér. Akkor is, valahogy le kell vezetnem.

Igaz is csigát tudtam sózni két esőzés közt. Ebédet főzni? délelőtt, eszembe nem jutott, erőm nem volt hozzá.

A heti eredmény, nem engem dicsér. Akit dicsér (emberem), őt nagyon dicséri. Odatette magát:

Innen lett elhordva kacat, még az elődök hagyták itt, sok ágacska, fadarab, stb. Fa mind, s mindenféle állapotban. Este, még az eső előtt tűz emésztette el mind, szerencsénkre. A használhatókból készült a támfal:

Azért még napokkal ezelőtt én is tettem valamit, Zsebi túrásait elrejtendő a támfal másik részére kihordtam, s sziklakertet utánozva, vagy inkább arra emlékeztetve elrendeztem  a köveket. Kaptak  a közök a kertből innen-onnan növényeket is, a többibe meg majd hozunk. Remélem Zsebit ezzel visszavonulásra kényszerítjük  a tuják alá. Ott a kutya se, vagyis éppen csak  a kutya látja majd.

S a tegnapi szerzemény, a madáritató. Lesz még kovácsoltvas lába is, de azt majd hozzák:

S a lényeg, elromlott mindkétféle fűnyírónk. No komment, hátul combig ér a fű. Az eső növeszti, egy hét múlva megszerelődnek.