2. Évek óta szervezünk kiállításokat gyerekeknek, ötven fölött van a számuk, de megérkezett "apuka". Megkeseredett a szánk. Annyit cirkuszol, hogy elegünk van, kerüljük a vele való egy térben tartózkodást. Ó, mily finom voltam. Mondtam az eddigiekkel együtt nem volt ennyi problémánk. Általában a szülők és a gyerekek örülnek, s köszönik a lehetőséget. Igaz, a gyermek tehetséges, de Oliver Sacks Antropológus a Marson c. könyvében ír hasonlókról. S hiába a tehetség, a kísérő viselkedéstől valahogy inkább a rossz emlék marad az emberben.
3. Gyermekkönyvkiadó, igényes gyermekkönyveket ad ki, vállaltan. Mesélik, alig fogynak. Másik kiadónál fórum, ahol az egyik hozzászóló ír egy illusztrátorról, akinek önmagát megtagadva bizonyos stílusú illusztrációkat kellett volna készítenie. Erre van igény állítólag. Ha az igényeket elégítjük ki mindig sosem történik elmozdulás, látom a napi muka során. Tisztelet a kivételnek (mert mindig van), az igénytelen (nem akarom nevén nevezni a kiadót, stílust) gyermekkönyveket sajnos előbb megveszik a szülők, ezt látják a tv-ben, ezzel találkoznak a bevásárló központok polcain. Próbáljuk a családokat ismertetni a másik lehetőségekkel, az igényessel, a széppel, az értékessel - nehéz...... persze a kivételek most is itt vannak, de hát ők kivételek, most már mások is idekerülhetnének.