"Megérkeztem, a helyemen vagyok!
Teltek-múltak az évek, anyagok,
technikák, eszközök jöttek, maradtak vagy mentek. Ami állandó volt: az
erős vonzódásom a színekhez és a légies, finom anyagokhoz.
Sejtettem – ösztönösen tudtam -, hogy dolgom ott lesz majd igazán, ahol a kettő találkozik."
Sejtettem – ösztönösen tudtam -, hogy dolgom ott lesz majd igazán, ahol a kettő találkozik."
S ahol ajándékok találkoznak: könyvjelzők, monogramok, s a szeretet, ami útjára indította a tárgyakat. (A jegyzetfüzet régi, de a monogram miatt idetettem, oly szép.) Szeretettel készültek vagy választották ki, küldték őket, s nagy örömmel, szeretettel fogadták mindegyiket.
S jöjjenek a dobozok Fodorkához csatlakozva:
Kávétartó, egy német bolhapiacról, valahonnan Kavics közeléből.
Itt forgattam az oldalakat, két doboz Klim festményeivel még van a lakásomon. Szeretem ezeket, lecsaptam rájuk a bolhapiacon, ahol otthagyták őket. Tea- és kávétárolók nálunk.
Ez már másolat, ékszertartónak használom.
Ez is másolat, semmit nem vesz el a hangulatából. Nálunk süteménytartó. S ekkor eszembe jutottak további sütemény- illetve keksztartók:
S az utolsó egy bonbonos lenne, ha majd sikerül fotóznom. Ma varródoboz, évtizedek óta, viharvert is, de a miénk.