Én szívet láttam ebben a fatönkben. Jelezte az egész kirándulást.
S a séta nagy élvezője: Zsebi.
Ízelítő az erdő növényeiből,
ilyen medvehagyma szőnyeg közt "vonultunk", s kísért minket az illata is.
Isztambul: járt itt a török is, s állandó küzdelmek folytak a várért.
Kilátás a várból.
Az a fehér ott a távolban a zalaszántói sztupa.
A vár ilyen lehetett valaha, s a ma látható vár(rom), ahogy utána olvastam az utolsó felgyújtása óta romokban volt már. Amit ma látunk már alapos helyreállítás eredménye. Az erdőben sokáig lehet menni autóval, de az erdő alattról is felgyalogolhatunk, ahogy fiatalok meg is tették. Sokfelé lent hagyott autók jelezték ki-ki milyen távra vállalkozott. Tanösvények közt választhatunk.
Tavaszi kankalin a vár mellől. Keltikéket nem fotóztam.
Pihenőhely.
Várakozó autók.
Ez a fotó már távolból, Zalaszántó előtt készült. Közelben, ill. mi éppen Sümeg irányába haladtunk. Hévíz, Keszthely felől érkeztünk. Látnivaló a környéken lenne elég,ha valaki rászánja magát a kirándulásra. A várnézés az erdei programot jelenthetné. S a természet már csak egyre szebb lesz...
