... és akkor fogta magát, s elárasztotta a világot. Megtalálta az erdőt, a mezőt, a kerteket, s a réteket. Mindenki örült neki. Örültek neki, amikor sárgán ragyogott, s mikor elnyíltak, s Holddá váltak virágai a annak gömbjében gyönyörködtek az emberek.S mikor e gömbök, már soknak érezték az ernyőcskéket, jött a kósza szellő, s világgá repítette őket. S bármerre jártak emberek várták, lesték őket, s örültek nekik.
Persze, voltak akik nem, de ez a mese most nem róluk szól.
Fogadjátok szeretettel!
Köszönöm szépen Anikó! Nagyon kedves befejezés és a fotók is csodálatosak hozzá! Ettől (is) szép ez a blogolás!
VálaszTörlésÉn is nagyon köszönöm!
VálaszTörlés