2017. március 14., kedd
Törések
A tél, vagyis inkább fagy nagy pusztítást végzett a tavunknál. Amúgy is tereprendezés folyik, nos a tél ehhez hozzátette a magáét. Érzésem szerint ezeket a fotókat talán utoljára készítettem el. Volt ahol már az ember is közbeavatkozott (ezeket nem fotóztam, a kedves tóra hajló fáimat kivágták, megcsonkították), volt ahol csak a tél. Az utolsó két fotó ezt mutatja a maga törött szépségében. Az első fotók helyszínén mintha a világ végén jártunk volna. Kár érte, megvolt a maga hangulata ennek a mocsaras, ingoványos, elöregedett résznek. Eztán majd lesz egy szép, rendezett tó és környezet, csak a maga hangulata, bája veszett el valahol.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ahh nekem is az a halalom, aminden szbalyos szepseg..a viragok szablyosan szinek szerint csoportositva meg a mezon is...csak a termeszetessege tunik igy el mindennek, szo szerint..megertelek...
VálaszTörlésSzomorú látni ezeket a letört ágakat - de számomra még szomorúbb látni a mifelénk dívó borzalmas metszési módokat, melyet állítólag a fák megóvása miatt végeznek. A hatalmas gesztenyékből, japánakácokból a törzsön kívül csak pár vastagabb ág marad. Ha kihajt (HA) - akkor is évekig szörnyű ronda, alaktalan, idomtalan lesz. Néha az az érzésem, a pécsi erőműbe kell a fűtőanyag és ezt az egész metszési módot csak ezért találták ki. Régen ilyent sosem csináltak, aztán mégis eléltek a fák évtizedekig....
VálaszTörlésAzért a fák elég rugalmasak, csak összeszedik magukat hamar. Legalábbis az utcán ezt láttam tavaly a visszametszett fáknál-
VálaszTörlés