2013. november 5., kedd
"Kútágast és kútját"
Csengett a fülembe a gyermekvers, ahogy ránéztem az autóból a "kútágasra". a mező melletti úton. Visszafelé megálltunk, s megnéztem. Jól láttam kútágas volt, igaz már elég lerobbant állapotban. Odagyalogoltam, s megtaláltam a kutat is. Lakhattak itt? mezei kút lehetett? majd megkérdem ismerőseimet, ha találkozunk.
S eszembe jut egy réges régi kirándulás, egy erdőben. Ahogy boklásztam a növényzet úgy helyezkedett el, mintha valamikor ott egy ház állt volna. Lehetséges, hogy a növényeknek rendelt helye van, s ez alapján tájékozódtam? Nálunk is van ház fája, a diófa. Gannán van Körteporta, amely az udvaron lévő körtefáról kapta a nevét. E valahai kertben is így helyezkedtek el fák, bokrok. Később a fauban érdeklődtem, s mesélték valamikor vadászház volt ott, de nem volt szükség többé a vadászra, aki beköltözött a faluba, háza az enyészeté lett. Jó régen, évtizedekkel ezelőtt lehetett, mert kövek, téglák már nem voltak, vagy elhordták, vagy vályogház volt, csak a növények "meséltek" a hajdan ott élőkről.
2013. november 4., hétfő
2013. november 2., szombat
Temetők, sírkövek 2. Részletek.
Temetők, sírkövek 1. Kidőlt kövek
Kálváriafotózáson
Pethőhenyén jártunk, egy Makovecz Imre tervezte templomhoz vezetnek a stációk. A templom az erdélyi erődtemplomokra emlékeztet, úgy látom nem sikerült ezt egyetlen fotón sem visszaadnom. A többiről majd a polgármester úr beszél:
2013. november 1., péntek
A mai napra
A.
Dezső
Károly: Búcsúzás
Tarka lombbá
szakadt idő
zizzenve lehull
Tar fák köz
köd csuhák
libbennek.
Parányi halmon
ütött-kopott
kereszt.
Térdeplő csend
halk imát suttog
az elmúlás felett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)