- Tegnap úgy döntöttem a mai nap az olvasásé lesz, az is lett. Éjfélre végeztem is a könyvvel, amit még Mammka ajánlott. (Kate Morton: Az elfelejtett kert.Közel 600 oldalas, romantikus, angol környezet, a múlt század fordulója (is), családregény is. Szóval minden volt benne, ami egy meleg nyári délutánra kell...)) Én teljesen beleéltem magam, ma pedig nyomozni kezdtem az olvasottak után. Burnett: hogy jött a Titkos kert c. köny ötlete, mert ő is járt ott vendégségben. (Valószínű fikció...) Aztán a tündérmesék. Létezett-e ilyen nevű író? Sajnos a könyvet már ma reggel továbbadtam, aztán jutott eszembe, elfelejtettem a végét, az utószót elolvasni. Késő volt már. Ott biztos írtak róla.
- Dél után, azaz 1/2 1. Miska, azaz macskaúr sétált volna. Én balga, levittem ebben a déli melegben. A mocskos napok óta nem volt lent, el is feküdt egy bokor mélyén. Otthagytam, töbször lementem érte, hát nem volt hajlandó hazajönni.. Én meg nem szeretem egyedül lent hagyni. Végre 2 óra után(!!!) megjelent. Azt hiszem ebben a melegben egyszer volt déli macskasétáltatás.
- Holnap meg adjunk a melegnek munka után nekiállok baracklekvárt főzni. (Ha bírom, ha nem meghagyom estére, hűsre.) Ki is akadtak rajtam a munkahelyen, eszem van, órákat ott állni, kevergetni? Megpróbálom... Nézem a boltban, nem kapható már szalicil, kivonták, vannak mindenféle befőző cukrok. 3:1, 2:1, zselésítők, stb. Maradok a hagyományos megoldásnál, szeretem érezni a gyümölcs ízét a lekvárban.
