telnek nap nap után. Fáradtsággal, munkával, bosszankodással.
Néha már alig várom azokat az őszi napokat, amikor behúzódhat, megnyugodhat az ember. Ahol segítünk elmegyünk a megbeszéltnél korábban füvet nyírni, mert érezhetően nedves a fű délig, másnap indulunk tisztába tenni, mert jön az ingatlanos, stb. Út közben telefonálok, kiderül egyikkel sem sikerült megbeszélni. Akkor miért kaptam egy minden rendben emailt? Tudom, szegény hölgy utolsó heteit húzza, csak nekünk is van életünk, más feladataink is. S ide utazni kell. Álmokat kerget a házzal, a telekkel. Ha nem történik csoda majd háromszoros áron senki meg nem veszi.
Esténként kiülök a ház elé, mondjunk inkább éjszakát. A közeli erdőkből idehallatszik a szarvasbőgés. Szép kis éji zene, a hanghoz a csatározásokat hozzáképzeljük. Harcos napok, hetek vannak tán mögöttük, mögöttünk.
Bemutatom mit kaptam a fiamtól:
A gyönyörűen illusztrált napló a Kew királyi botanikus kertek gyűjteményeinek inspiráló képeivel illusztrált. Öt évre szól, az ember bármikor kezdheti írni, mert egyszer csak visszatér az évkör az indulási helyre. Én kerti naplónak használom, ha már az illusztrációk is ezt inspirálták, de rövid a hely, inkább az áttekintést szolgálja majd. Van külön füzet a "kottának" , a vásárolandó növényeknek, terveknek. Akkor már, legyen az ember alapos, mert úgy vadászom mindig össze a cédulákat, stb.
A kiadónál más illusztrációkkal díszítettek is vásárolhatók: https://thamesandhudson.com/remarkable-plants-9780500420287
A Jane Austen-os képeslapot egyszerűen még nem tudtam fotózni. Apró figyelmesség, örültem neki.
Folyt. köv.
