Béke, nyugalom, szeretet.
Lent pedig az egeres asztal háza.Igaz, az csak egy morzsája a sok érdekességnek, eredetiségnek, ami a házban látható, s ahogy a magukra szabták,s a táj része lett a ház.
Béke, nyugalom, szeretet.
Lent pedig az egeres asztal háza.Igaz, az csak egy morzsája a sok érdekességnek, eredetiségnek, ami a házban látható, s ahogy a magukra szabták,s a táj része lett a ház.
fél hétkor levittem a kutyát elvégezni a dolgát. S mivel "szétszakadtam" igyekeztem befelé. Tehát beértem 3/4 8 körül, kigazoltam a diófa előtti kerítés környékét, s visszametszettem azokat amik pimaszul túlnőtték magukat. S mikor azt mondta a szervezetem: kész, vége, bejöttem. Bevonszoltam magam.
S ilyenkor mindig eszembe jut nászasszonyom példabeszéde az erős akaratról. Itt nincs akarat, ha túlhajtod magad összeesel, mint volt rá nem egy példa. Ezért pánikoltam be a férjem betegségétől, mi van ilyenkor, ha szüksége lenne rám, én pedig hulla vagyok?
Olvastam pár könyvet, a Clay hídjában a szövegnek ritmusa, zeneisége van. Nagyon megfogott a könyv.
Most kezdtem olvasni, ígéretes, s már olvastam tőle könyvet:Lázár asszonyai.
S ha már kert, mutatok a kertből pár fotót.
Legyen szép napotok! Itt a zene hozzá!
Tejbepapi, később csupasz vajas, sós rozskenyér. Eszméletlen finom volt. Ugye, milyen kevés kell?!
A múlt héten mégis vírusom volt. Annyira fojtón köhögtem már, öklendezve, hogy egy-egy rohamban tejesen kikészültem, s elmentem a dokihoz. Azt mondta, hogy amit elmondtam tipikus vírus, a tüdőm tiszta. Megnyugtató. Kaptam egy beszippantós gyógyszert.
Ma kivették az utolsó varratomat is. S délután "felvettem a munkát", a fűnyírást, a ház előtt, s a díszkert egyenes részén. Kinyírt, mondanom sem kell, én meg a szegélyvágó "kését". Így leálltam mindennemű füvezéssel. A jó helyre eltett tartalékokat nem találtam meg. Ki kellett feküdnöm, mondanom sem kell. Ennyit érek. Ez van.
Aztán alkonyattal kivittem a kutyát a kertbe, még erősek voltak a fények.
S egy kis bemutató a kertet elöntő, eluraló gazokból is. Majd szépen, lassan megszabadulok tőlük. Miközben, remélem edződök is, az állóképességem is nő. Azért sokat javultam, de ez még nem az igazi. Korántsem. Nagyon megviselt a műtét, s minden, előtte, alatta, utána.
A legnagyobb baj, hogy nem tudok aludni, kialudni magam. 4-5 órakor ébredek, s már nem tudok visszaaludni, aztán este 1/2 9 felé esik le a fejem. Küzdök, hogy ne aludjak el, korai még az alváshoz.
Örüljetek, ha egészségesek vagytok, vigyázzatok magatokra!
A mindennapos mocsok helyett,ami ha belépek a jutubra ráömlik kéretlenül is az emberre, elmerülök ebben a vlogban. Pihentet. Kikapcsol, s tanulok tőle, mert én sosem voltam az a nagy kézműves. S ráébredek, hogy a mostani "virágaimból" is kihozható szépség.
Sok ilyen ember kellene mint Bódis Kriszta, de azt hiszem ezt a munkát megszállottság nélkül nem lehet csinálni. Ritka érdekes és értékes ember ő.
Köszönet a lenti ajánlásért Margó!
" ... az ember az, amit mond, de az is, amiről hallgat."
" Mikor az élet a legjobban fáj, sokan választják a hallgatást, hiszen a szavak csak élettelen kövek vagy kopott, szakadt rongyok. ....Mégis a szavak azon kevés dolgok közé tartoznak,amelyek tényleg mindig ott vannak kéznél, mikor úgy tűnik, minden más cserben hagyott minket."
"... végül mind csenddé leszünk."
Három részes a könyv, az idézetek kiragadottak, mert pont ezek volt fontosak most nekem. Olvassátok el.
vagy inkább csodája ez a bejegyzés. Nem tudok betelni vele. Azt hittem az utolsó a csoda, de lehet felülmúlni. Pedig főleg a munkáról szól, s mégis. Fantasztikus, tehetséges, zseniális ember. Százezrek várják, nézik minden héten. Megnyugvást, békét, harmóniát hoz az életükbe.