Házak,felújítva

 Béke, nyugalom, szeretet.

Lent pedig az egeres asztal háza.Igaz, az csak egy morzsája a sok érdekességnek, eredetiségnek, ami a házban látható, s ahogy a magukra szabták,s a táj része lett a ház. 

 

Pihenésképpen zene a léleknek

 

Kérdések

 1 142 000 ft-tól országúti e kerékpár kapható. Már. Téma, hogy aktuális legyek, gurítva.

Kicsit kutattam még, sima, női 207 000 Ft-tól is kapható. Feltehetően városi közlekedéshez. Hogy fogok ezzel emelkedőn felmenni az erdőkhöz, kutyát magam után húzva? Kocsiban. Vagy felültetem magam mögé?

Ma reggel

 gondoltam, hogy hajat mosok. Nekem ez a mumus.Habár nyáron marékszám hullott ki, tehát most könnyebb a szárítása.

Tehát, nekiálltam lefesteni a keleti ablakpárkányt, durván szétszedte az odacsapódó eső, amiben azért elég részünk volt idén. Vége a belső párkány, a külső ablakkeret átkenése is meg

lett. Egyszer. Legalább. 

Találtam cuki kis poloskákat, behúzódva az ablak és kerete közé. Egy ablak van, vagy hogy kell ezt mondani, szimpla, a kettő közé nem tudnak elbújni.  Most a porzsákban vannak, remélem még, vihe
tem majd kiüríteni, némi pihenés után. Khm.

 

Pazar színekben pompázik a kert. Öröm, oly sok rossz volt ebben az évben, legyen már valami szép is.

S még egy elmaradhatatlan, ami három: könyvek. 

 

Hallgassátok meg!

 

Helyettem írták

 Az imádott, s idén némileg elhanyagolt kert. "...megpróbáltam magam beleképzelni a tájba, érezni a jelenlétemet. Itt lenni." olvasom Karl Ove Knausgard A harmadik birodalom c. könyvében. Milyen igaz. Ahogy minden reggel megyünk le a kertbe, a kutya szagellenőrzéseket végez, én pedig próbálok belesimulni a reggeli kertbe. Ha korán megyek az orvoshoz, zseblámpával világítva, de többnyire napkelte körül, vagy mire fordulunk kezdi bevilágítani a kertet. A madarak ismét nyüzsögnek, mert nyár végére eltűntek. A csend,a béke, a nyugalom, a kert alján az erdő, körülöttem kertek. Már csupaszon,befejezték idei feladatukat, kiszolgálták gazdáikat,odaadták a termést. Pihenőre készülnek.

Tegnap

 megvették az autót, az átkozott pénznyelőt. Az öcsém autókereskedő volt, mondta a kritériumokat, hogy milyen autót ne vegyünk. Ez, a férjem "álomautója" mindnek ellentmondott. Fizettünk is utána eleget, s én is, hogy eladhassuk.

Itt állt a ház előtt, a szomszéd házat felújítják, vezetékezték, stb. Útban volt mindig, s segítséget kellett kérnem, hogy odébb vigyék. Nincs jogsim.

Aki vitte beleszeretett, nem  nézett semmit. Akár a férjem. Ilyenek a férfiak?! 30 éves autó. Remélem sok évet töltenek együtt. Így legyen. 

Eggyel kevesebb gond. Még hátra van a konyha, előszoba festése, ami tavaly leborult, már a fal egy része a konyhában, de a férjem betegsége miatt elmaradt a festés. Itt, a házon, házban több éves hiányosságok vannak, a férjemet nem érdekelték ezek a dolgok, én pedig bevallom, belefáradtam, hogy minden felelősség az enyém kellett legyen. Nem foglalkoztam velük. Most minden rám szakadt. Mint a vasút dolgai Jankóra. Ha nincs karbantartás, elhanyagolódnak dolgok, azok bizony előbb utóbb benyújtják a számlát.

A bejárati ajtót nagyon várom, ősztől tavaszig nem lehetett megülni a konyhában, húzta ki a meleget. (Mi rögtön a konyha előtti nyitott folyosóra lépünk be.) Kiderült, hogy beltéri ajtó, ráadásul. S fűtésre sokat fizettünk. Emiatt.

Ha van autónk, szabadok vagyunk, mint a madár. Olvastam valahol, én csak azt érzékeltem sokba került, DE szabadok voltunk, időt spóroltunk, fáradtságot, s kényelmes volt. A faluból óránként mennek buszok a városba, jó a közlekedés, de oda kell menni a buszmegállóhoz, 500 méter, s vissza, többnyire ekkor már "négykézláb", ahogy mondani szoktam. S akkor a városi gyaloglásokról nem beszéltem amit valami miatt nem bírok. Sokszor esek le a lábamról. Öregszem? "Meg is öregedett", mondta egy kontrollon a bűbájos neurológus. 

 

Meglepetés utóvirágzás, vagy esetében első virágzás, így ősszel. Oly gyönyörű,annyi szépséget ad. Nem győzöm dicsérni, ha elmegyek mellette.