Oldalak

2020. szeptember 14., hétfő

Zsebitlen kirándulás a kihalt tóra

 

Csend, vihar előtti. Mintha a természet is meghalt volna erre a délutánra. Mi történhetett? A tó általunk látott részén egyetlen horgász, máskor tele van, s élettel is. Mi történt? Vasárnap délután volt, ezért? Viszont még csak kora délután volt. Jó három óra, de ez sem késő délután.





 Úgy látom nekünk idén ennyi jut, egy-egy séta az ismerős helyeken. A Folly arborétumba akartunk ma menni, de alig tudtam lábra állni reggel, s meleg is lesz. maradtunk. Ugye  nem bűnös, ha ebben a vírusos időszakban egy szabadtéri helyre kirándulunk. Az ember már nem tudja mi a jó, mi a rossz, s mikor tesz jót (magával)?

2020. szeptember 13., vasárnap

... és akkor lerobbant Zsebi

 Krahálni már régóta krahált, el is szokott ájulni. Pár éve mondta rá az állatorvos epilepsziás, s ennyiben maradtunk vele. Aztán reggelente ronda fulladóan köhécselt, de a karanténja lejártát vártuk. Végül az utolsó munkanapon mégis elvittük az állatorvoshoz: a szíve volt az oka a fulladásnak, köhögésféle hangoknak. 10 nap múlva kapott időpontot szívultrahangra. Csakhogy estére már nem evett, leesett a lábáról, szó szerint, majd összeszedve magát felállt, de aztán elfeküdt, s csak feküdt, feküdt, s feküdt. Nem evett, nem ivott. Gyógyszert semmilyen (kipreparált) formában nem lehetett beadni neki, így telt egy nap. Amúgy odakapós lett, tehát itt semmiféle gyengéd erőszak nem jöhetett szóba.  Szombat lévén felhívtam az ügyeletes állatorvost, de mondta ezen betegségen vagy állapoton injekcióval nem tud segíteni. Tehát ennyi.

Aztán gondoltam egyet, hogy lesz egy utolsó próbálkozásom. Megmondtam neki, döntse el mit akar? Akar-e élni vagy feladja. Rajta múlik. Aztán csináltam kenőmájasból golyókat, kipreparálva, s egy tálcán odanyújtottam neki. Elfogadta, megette, lassan mind a hármat. A gyógyszer persze, hogy hatott, aztán inni is elkezdett. Ma már eszeget a golyókon kívül is, lejött az előbb velem a kertbe. Egyenlőre megmarad úgy néz ki. Egy lyukas fillért nem adtam volna olyan állapotban volt.

Amúgy bent Cirnyó mászik az ölembe, simogatni kell, nem tudom ki hogy van vele, de én ezekbe a simogatásokba majd belealszom mindig. Vagy ő jön rosszkor? Kint pedig Zsebi áll oda, ha leülök hasonló igénnyel. Jól elvagyunk.

S tegnap két után még az erdőre is kijutottunk. Két hét után!!! Hova jutott ez a világ?




Elnézést, nem voltam egyértelmű. A fotón naspolya virágja és termése, azaz tavasz és ősz látható együtt. A kertben japánbirs is virágzott a termések felett.



2020. szeptember 10., csütörtök

Írok végre Cirnyó úrfiról

 Ha azt írom megszenvedtük ezt a lábtörést gondolom nem írok újat.3 napos kötésben, 3. napos bezártságban voltunk, amikor vendégek jöttek. Én sem fizikai állapotban nem voltam jól, de leginkább Cirnyó miatt aggódtam, mert rendkívül nehezen tört be. Végül örültünk, hogy ideértek vagy 9 év után, legfeljebb rosszkor. Aggódni kellett az ajtónyitások, az ablaknyitások miatt, ki ne törjön a bezárt, s ezt rendkívül nehezen viselő macska. Vagy engem viselt ez meg nagyon? Mentségemre előtte, ill. az első napon fél manccsal szétkaparta a macskaajtót, hogy kimenjen, amit kívül majd belül is ledeszkáztunk.



  

Közben visszavittük az állatorvoshoz, aki le is szedálta, s mert rendelési idő végén voltunk, siettünk, Be is mértek minket, jött is a büntetés harminc ezer forintról.

S az alom is bent volt a lakásban. Kandúr macska vizeletet, aki nincs sterilizálva hát nem egy álom szagolni. Néha a belem fordult ki, ha arra jártam, ha tisztítani kellett. Aztán vettünk új almot, kaptam alomillatosítót!!!, s ez a kérdés nagyjából megoldódott. Szükség is volt rá, mert hétvégén újabb csapat vendég érkezett, s a hálóba voltam kénytelen bezárni almostól szegény Cirnyót. Nos az illatosító az ott keletkező szagokat már simán közömbösítette.

Közben kaptam egy ötletet , hogy zárjuk ketrecbe az udvaron.

 

 Azért ez sem ment olyan simán. Kezdte széttépni a kötéseket, körbe volt már ragasztva. felhívtam az állatorvost. Míg dolgoztam sokféle emberrel volt dolgom, de ilyen mocskosan, mint az állatorvos  csak a levéltár igazgatóhelyettese beszélt velem egyszer. Ő nagyon jó szakember, de roppant hangulatember, s motyog. Mocskos szája van ilyenkor, az már biztos. Engem totál kiborított. Hiába vigasztaltak az állatpatikában, s mások is. Utolsó cseppek egyike volt a pohárban. Megvolt a kötéscsere, mentünk hazafelé, szakadt az eső, s a szembe autó felvert egy követ a szélvédőnkre, újabb harminc ezer forint ugrott, s vele egy lehetőség, hogy pár napra, ha lemegy a macskaügy valahova elmehessünk. Úgy már mindenestől közelítettük  a százezret lábtörés ügyében. Áldom is ezerszer, aki eltörte a lábát.

Az már csak hab a tortán, hogy kötéscsere elmozdult, újabb utunk volt, most kenyérre kenhető kedves állatorvossal. Igaz, közben, hogy ne legyen minden gömbölyű Zsebi "veszett kutya" lett. Megkapta az unokám kezét, mert rosszul labdázott vele, azaz elvenni akarta a labdáját. Szülők a sürgősségire be, ők pedig a hatósági állatorvost értesítették. Szóval most Zsebi, mint veszett kutya zárlat  és megfigyelés alatt van a kertben. És ájuldozik, mert annyira ugat a szomszéd kutyával, amit nem bír már a tüdeje. Csak a harci kedv, az  a fajtára jellemző harci kedv az ne lenne.



Azért öreg már az öreglány, ő is sokat alszik. Nehéz neki, hogy nem mehet sétálni, ha csak a faluban is, de oda sem mehet.

Lassan  eltelt a 3. hét is, kiderült még három hétig marad a sin, de Cirnyó megszokta fogságot, a ketrecet, már órákat is eltölt benne. Szerencsénk, hogy macska, így sokat alszik. Azért az éberség nem alhat. Ha viszem be a ketrecből már besétál az egy méteren a házba, hát valamelyik nap másfelé próbált szaladni három lábon, én meg próbáltam megfogni. Oda is csapott felém, majd a szemem bánta... S rengeteget ringattam, mint egy kisbabát, ha rájött a mehetnék, főleg eleinte így nyugtattam, most is sokszor bemászik az ölembe ha olvasok, vagy filmet nézek. A vad harcfi, a csavargó kandúr, ölbe macska lett.




 Így állunk szeptember elején, a bekötözés, azaz sínbe rakás 5. hetén. Azért írtam le, ha történne hasonló sérüléstek nem kell feladni, betörnek, a legvadabb kandúr is, csak ki kell várni, s ez tapasztaltam nagyon, de nagyon nehéz. Főleg, ha a hülye gazda nagyon együtt érez a szerencsétlen állattal.

2020. szeptember 9., szerda

Ajánlom


 

Betegség

Légszomj_
 
Szeretnék Rád ismerni az öregemberben, akivé
lettél, kinek bőre sárga, megkopott falevél, keze
erőtlen, gyönge bokorág, s gerince, mint kin villámok
sora rohan át, naponta száz is. Hogy van? Jóban, rosszban,
egészségben, betegségben… Mennyire banális, és mégis
mennyire nehéz. Az Isten is tévedhet, ha félrenéz,
és a jó elnyeri méltó büntetését. De engem is
fojtogat a föléd hajló, egyre fogyó légbuborék,
s talán a légszomj az oka, hogy egyre halványul a kép,
kit Rólad magamban őrzök, ki ebbe a gyönge, beteg
testbe költözött, s úgy fogy el, észrevétlen, ahogy hetek
villanó egymásutánja az évet rövidre zárja.
Magányos vagyok. És persze tudom, Te is egyedül vagy
a rád osztott, torz szerepben, hisz nem ismered, akivé
lettem, akit erőssé tett a féltés, harag és bánat.
De itt vagyok és itt leszek, hogy újravessem az ágyad.

Sárhelyi Erika verse

A betegségem csoportjában adta egy beteg felesége közzé a verset. A férj még más, súlyos betegséggel is küzd. Engem nagyon megfogott, s szerintem minden benne van arról, aki egy beteg, szeretett emberrel él együtt.

 

Megfőztem, elkészítettem

életem első fekete berkenye lekvárját. Bitang cukros lett a használt recept szerint, a végén tettem bele citromsavat. Lehet, hogy aki nem cukros másként érzékeli.7 üvegre ráment 2-3 órám. Többet főztem, mert nem akart sűrűsödni, lehet, hogy a végén jó kemény is lesz: Ha kihűlt, kiderül. 

 Dzsem: Egy lábasban 25 dkg almát puhára főzünk 1 dl vízzel, hozzáadjuk 25 dkg berkenye levét és 50 dkg cukrot. Kevergetve főzzük 5-10 percen át, és még forrón üvegbe töltjük, fejtetőre állítva hűtjük le.  

Ti főztetek már, mennyi cukorral?

 Mindenesetre idén én használtam el  a termést, nem a rigók. Bár, Bálint gazda javasolta, hagyjuk a bokron aszalódni a termést, de nálunk erre nem sok módja lett volna...

 

 







2020. szeptember 8., kedd

Elveszett, meglett

 Egy csomó komment. 2018 szeptemberéből és 2020 augusztusából. Nem tudom mit nyomtam meg, hogy előkerültek. Emlékezték amikor Isabel -dulva- fülve távozott keresetlen szavak kíséretében.Most megkerült az ominózus kommentje, ami miatt kiborult. Ez van a neten, néha szervezi a dolgokat vagy mi úgy hogy véletlenül megnyomunk valamit. S köszönöm azoknak akik elveszett kommentjeik miatt mégis olvasóm maradtatok.