Oldalak

2018. augusztus 10., péntek

Mára


„Nincsen bölcsesség szeretet nélkül. Nincsen szerelem szabadság nélkül.  És nincsen szabadság mindaddig, amíg nem merünk elszakadni attól, amivé váltunk” Elif Shafak


2018. augusztus 9., csütörtök

Csak jelzem


megvagyok, meleg van, s kínlódok a cukorgyógyszerrel. Ez még enyhe kifejezés. Egyszerűen elviselhetetlenek időnként a mellékhatások.


 Ezt a házat, ami nagyon szépen felújított Hahóton árulják. A hirdetést láttam, hát elmentünk megnézni. 22 millió, 25-ről indultak vele. Nehezen viszik el. Pedig aki az ilyen típusú házakat szereti nagyon jól járna vele. Csak az ára... Belül is ilyen igényesen felújított, mint kívül.


Sétáltunk este Zsebivel, képzeljetek el egy szárazföldi (nem folyó menti) falusi utcát, ahol a házak előtt homokzsákok, s minden amivel a víz útját fogni lehet, ha jön. Eddig hétszer jött, pusztított, vitt mindent, főleg a sarat be a pincékbe, udvarokba, stb.  Nem tudtak dolgozni menni úgy hömpölygött az udvaron a víz, a vizes sár leginkább.  Az utcakép katasztrófa sújtott területet mutat. Régen sétáltunk erre, döbbenet volt a látvány.

S láttam, egy csodaszép kutyát, agárrokonság, szeretem azt a kutyafajtát. Olyan nemes megjelenésűek.

Hát ennyit írni nem akartam. Szóval megvagyok, megvagyunk, majd jövök, már három félkész bejegyzésem van amúgy.

2018. augusztus 7., kedd

Közeledik az ősz?

 Ahogy reggelente járom a kertet pókszálakat szakítok. Nem is figyeltem, de ahogy fordultam, s a fény is úgy érkezett felfedeztem körbe a bokrokon, növényeken a pókhálókat. Kerestem melléjük haikukat.


 Reggeli pára,
pókhálópapír, rajzolt
csipkemandala. 
Pelle Évi


 Pókhálóhintán
apró levél csodát vár.
Nem érti: ő az.  
Dorka


 Pók fonta fátyol
virágszirmokon ragyog:
harmatos fényben. 
Z. Konkoly Juci




 pókháló-hintán
csillan a reggeli fény
deres ringatás
Z. Konkoly Juci


pókháló ringat
napfényes harmatcseppet
gyöngyszemű reggel 
Z.Konkoly Juci

A haikukat itt találtam: https://3sor.hu/tema/pokhalo

2018. augusztus 3., péntek

Reggeltől estig, avagy az orvul támadó zivatar

 Reggel és délelőtt

 aztán egyszer csak(le)szakadt az eső, az uram beült az autóba, hogy az ablakot becsukja, nem tudott kijönni belőle (végülis jó helyen volt).



A kert alatt látszik nem akármilyen eső volt, bár ezek már utána készült fotók a kert alatt s az utcán.





  

 

Tegnap este gyűlekeztek a felhők, valamit esett az éjjel, nem sok. Ma pótolta.


Eső előtt alkonyatban, reggel a kertben, annyira szerettem








és




 


 Kb. ahogy elterveztem.

 A fehér nyári orgona is beindult, s sajnos körülötte a pillangókat el kellett távolítani, kicsit túllőtték magukat. Nem is értem, ahonnan a magokat kaptam alacsonyak voltak. Idén, nálunk égig érnek, ez már túlzás, nem győzöm őket (sajnálatomra, de) kivágni.

 Íme az évek óta várt, s végre Kecskeméten megtalált cserjés pimpó. Meg is eredt!
 
 


 S ezek már a ház és a faház közti rézsű, kerítés fotói. Az oly kedves mályvák és a trombitafolyondár.

 


Írtam már róla, hogy kiszórtam egy zacskó egyéves magot. Lassan jönnek elő a növények...


Az újravirágzó lonc,


 s a futórózsa, csak a levelei sárgulnak...


 

 Végre nyílik az encián is.