Ahová nagyon nehezen jutottunk be: Rudabánya

 

  

 Ha az ember elmegy a "világ végére" akkor szeretné is látni azt, amiért odament. A fotó önmagáért beszél vagy inkább sokat elmond. Nagy értékek vannak a városban, s hangulatában mintha évtizekekkel ezelőtti állapotba cseppentünk volna. Hiába, forog a történelem kereke... Fél órát keringtük körbe, amire a lelkész megszánt minket, s beengedett. Mentségre szolgáljon orvoshoz indult. Miközben beszélgettünk kiderült, hogy vannak közös ismerősök is. (Úgy szeretem ezeket a beszélgetéseket...)

Ez az ismertetés mindent elmesél, amit tudnunk érdemes. Kár lett volna kihagyni.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés régebben készült. Ma is ügyintézés, kidőlés, szörnyű,  nem tudott esni. Egyszerűen szétszakított az időjárás.

Könyvek

Bár a könyv cselekményének utolsó dátuma 1992, mégis aktuális. Aktuális  a népek vándorlása, beilleszkedése vagy be nem illeszkedése miatt, mit hoznak magukkal, s ezeket, hogy próbálják meg továbbvinni az új körülmények közt. Szükség van-e a változtatásra?

Az írónő nagy kedvencem, ezért is hoztam el a könyvét, amelyről közben kiderült már olvastam is. Mégis elolvastam, s ismét nem bántam meg.

S egy más világ. Nagyon más világ, mégis ajánlanám. Az elmúlt évtizedek orosz történelme, ahogy beszélgetésekből  felidéződik.  Idézi kicsit Ulickaját, s egyszer olvastam egy kínai könyvet, rövid történetek női sorsokról. Azok közt voltak ilyen megdöbbentőek. Nem lehet gyorsan olvasni, vagy én nem tudom, közben szellőztetni kell az ember fejét. S a könyv mégsem enged, végig kell olvasni.

Nekem nagyon, nagyon!

 Tudom, tudom, de azért álmodozni szabad. Az a terasz nekem olyanmegnyugtató hangulatot idéz. A forrásnál vannak még fotók, csak azokat mutatom amik engem fogtak meg.

 

 

 

 

 

 forrás