Oldalak

2017. május 26., péntek

Utolsó, alkonyati dombramászás: Bükkszentmárton


Mai utolsó templomunk. Dombtetőn elhagyott templom, alkonyi fények. Fák rejtették el, el sem hittem, hogy ott találom meg. Viszont az ember szeme egész napos templomlátogatás után már ráállt hol és mit keressen.  Országútról mentem fel,

 

 az autó valahol félreállhatott. Hogy a hívők hogy közelítik meg vagy inkább közelítették meg, nem tudom. Most felújítás alatt van belül a templom, felállványozva.


 
 



 
S innen már szállásunkra indultunk Bélapátfalvára a Viktória Vendégházba.

 




2017. május 25., csütörtök

Egy filmet ajánlok




Nem könnyű film, finom lélektani ábrázolások teszik vonzóvá, jók a szereplők. S persze nem mese, s főleg nem habbal. Mikor nagyon kínlódott kritika után néztem, mert éreztem jó az amit nézek, csak lassan halad, nagyon lassan. Ezt a kritikát találtam.  
Nem fontos elolvasni, csak ha úgy érzi a film nézője, hogy valami mást várna.  
Örülök, hogy megnéztem, mindezek ellenére. Mert nem kell minden filmnek habos tortának lennie.

Aki ilyen levelet kap, nehogy fizessen! Csalók!



Tisztelt Ügyfelünk!

Az Ön részére új számlát állítottunk ki, melyet a honlapunkon tekinthet megAz online ügyfélszolgálaton belépés után részletesen átnézheti a számlán szereplő tételeket, valamint lehetősége van a számla kiegyenlítésére több kényelmes befizetési módon is.

A számlát nem fizették még.

Folyószámla : 101463129

Számla sorszáma : 5371014631290029

Fizetési határidő : 26/05/2017

Státusz : Befizetésre vár

Fizetendő: 1.315 Ft

Kérjük, hogy most vége előtt a megadott időszakban annak érdekében, hogy az előfizetés mindig velünk

Most, a megtakarítás a kártya számát és a számla rendezésére biztonságosan.

Kövesse az alábbi linket, hogy valóra

Befizetem


Üdvözlettel,
Telekom

"Palócok péterkei székesegyháza"

 Nem tervezett  látogatás, a váraszói lepkés templomlátogató társaink meséltek róla. S mivel utunk arra vitt visszafelé, mi sem hagytuk ki. Pétervására temploma a magyar romantikus építészet első megjelenése, amit a szakirodalom nem sokra méltatott. "A középkori  gótikus székesegyházak egyéni, gyakran mosolyt  keltő újraálmodása a középkor építőszerkezeteinek alkalmazása nélkül, de azoknak provinciális bájjal telt dekorációs felhasználásával." Ahogy a templom előtti ismertetőn olvashattuk. A köznyelv nevezte el a palócok péterkei székesegyházának.

 


 

 

 


2017. május 24., szerda

Templom a temető mögött: Váraszó

Első napunk utolsónak tervezett templomához értünk el. Fel a temetődombra, átvágtunk a temetőn. A lombok közül egyszerű templomocska bukkan elő.
Nincs nyitva, szerencsénkre vasárnap délután többen járnak temetőbe, megtudjuk kinél van  a kulcs.


A körített falas templomot, mely 13. században épült sok kár érte az eltelt századok alatt.

" A falu fölötti magaslaton, az öreg temető mellett, alacsony kőfallal kerített tisztáson álló kis templom első pillantásra tökéletes állapotban megmaradt, tisztán román stílusú épületnek látszik. Csak közelebbről nézve vehetők észre az eredeti, gondosan faragott kváderkő falazatába beillesztett téglapótlások. A hazai műemlékvédelem legjobb korszakát idéző helyreállítás cseppet sem zavarja meg az „áhítatunkat”, sőt a kiegészítésnek köszönhetően teljes szépségében mutatkoznak meg a XIII. századi templom remek arányai és részletei.
A torony nélküli, ötször öt és fél méteres belterű hajóból és félköríves apszisú szentélyből álló épület az Árpád-kori magyar falusi templom mintapéldánya. A gyülekezeti terem nyugati végében kegyúri karzat, a szakrális tér északi oldalán sekrestye egészíti ki a kétsejtű épületet. Bejárata a hajó déli oldalán nyílik, ugyanitt két tölcsérbélletű ablak látható, melyekhez hasonló formájú ablakok készültek az apszis déli ívében és keleti tengelyében. Az épület egy méter vastagságú kőfalán formás lábazati párkány fut körbe, felül szabályos ívfüzérből és fogazott szalagból álló fríz koronázza meg a homlokzatot.
A templom régi patrocíniumát nem ismerjük. Egy újkori irat Szent János titulusú kápolnáról tesz említést Váraszón, közelebbről nem meghatározott helyen – ez lehetett akár a mi templomunk is. A török hódoltságot túlélt épületet a XIX. század elejétől bővíteni készültek, 1848-ban már tervük is volt a hosszanti irányú megtoldására. Plébánosa 1912. április 13-án jelentette az egri püspökségnek, hogy a templom fala kettérepedt. A romos épületben 1948 nyarán gyerekek tüzet raktak, amitől a tetőzet lángra kapott és elhamvadt. Tíz évre rá vette tervbe a templom helyreállítását a műemléki hatóság, majd 1963-ban került sor régészeti feltárására és szakszerű helyreállítására." forrás

 Nem is tudom miért fotóztam olyan részletesen, de szemmel láthatóan csak darabnyi emlékek, kőmaradványok jelzik milyen lehetett, s mégis áll, használják ma is.



 


 
 
 

  




 

 Mint látható, gyerekek játszottak  a templom körül. Eljöttünkkor visszanézve e látvánnyal búcsúztunk.



Kerti hírmondó

Jó hír, kedves hír: tegnap a ház előtti fűben kétszer vettük észre a stiglicet, pontosabban egy stiglicet. S ahogy estefelé a kutyával labdáztam a diófára egy szajkó szállt le, pörgött-forgott, tovareppent.

S akkor jöjjön pár fotó  a kertről, már az utókor, vagy visszanézés kedvéért is. Fényben-esőben készültek.



 
 

 Loncok

 Kert fényben és esőben


 Tűztövis és a hólyagvessző virágai.
 Íriszek nyílóban és elnyílóban.
 



 
 Ezek a sárga levelű növények érzékenyek? Úgy láttam a spirea, de a boróka levelei is megpörkölődtek a naptól.

 A megtáltosodott illatos bangita


 
 Nekem rózsám, nekem rózsaszín, az aztán soha nem lesz! Soha ne mondd, hogy soha!


 Őt a kertésznőtől kaptam ajándékba. Annyit járunk oda, már barátságba keveredtünk. Akkor mondta a nevét is, elfelejtettem. Ismeri valaki? Olyan kedves.

 Liliomok, s ahogy már hetek óta lassan előbújnak.
 

Tűztövis, írisszel és kecskerágóval.

 Tűzesők virágba borulva, s a selejtes madáritató. Ahogy tavaly nyáron is láttam nagy méhitató. Megtartottam.

 A kevésbé sikerült fotón gyöngyvessző íriszekkel, sajnálom, hogy nem sikerültek a fotók.



 A kert kevésbé látványos része, azaz itt van a kupi. Cserepek, stb. ezeket majd még el kell távolítanunk. El kellene... Itt bizonyosodik be, hogy a borostyán ápol és eltakar.



 Ezt a "bástyát" nagyon kedvelem, a fakerítésével, a madár hozta bokrával.

 Telekhatár: vadszőlővel, lonccal és mályvákkal, trombitafolyondárral és hóbogyóval, a téli jázmin a sok zöldtől nem látszik. Idén  a loncaink nagyon kitettek magukért!

S a ház előtt: az elsőnek kinyílt kokárdák,  az elnyíló szegfűk, s mire hazaértünk sok levendula bimbós lett.



 Hadi állapotok... nem fotózásra készültem.

A nagyon, nagyon szeretett és hálás len. S tavaly óta itt-ott már felbukkannak az oly hiányolt "gyermekei".