Hó jött, látott, s elmosta az eső

 

 

én meg még mindig kornyadozom, a fejem kétakkora, náthás vagyok. Tegnap itt volt a fiam, kikísértük a buszhoz Zsebivel. Szokása szerint nem tudta megvárni a buszt, ami ráadásul késett is. Már Zsebi. Ilyen türelmetlen, nyughatatlan lett. Menni, menni, mindig menni. Az neki a jó.

Esik a hó!

 

Megérkezett: kevés, pihepuha, de a miénk!

 

 

 

Nálunk

 

Kert alatt

 

 

 Mire jók a fotók? Azt hittem cinkék csak a madáretető vendégei, az egyik fotón láttam verebet is, és ma egy piros nyakkendős madárkát is. Érdekes, ha közelebb megyek szétrebbennek,de már a bokrokon várják az etetést. A kert közepén van az etető, csak ilyen fotó sikerült róluk.

Nyári hírmondó...

Havazás után

 

S egy magánmegjegyzés: tudtam, sejtettem, hogy  nem lesz  a két műtét egyforma, most úgy vagyok mint kismamák a szülés után: alig várom a varratszedést.

Behavazva

A tulipánjaim, a  krókuszaim, a letörött ágak... és a szél munkája. Most az idő enyhe, de a hatalmas lökések időnként végigtipornak a fák közt, az udvaron, a kerten. A kapu még mindig befagyva....

"Betemetett a nagy hó..."

énekelhetnénk Kányádi Sándor versét. Tegnap csak mutogatta magát, reggelre hóbunda alatt volt minden. Jó vastag alatt, biztos ami, biztos alapon. Még a macska sem hitte el mit is lát?!

 
 Ismét bedugult az út, a kamion félóránként próbálkozott áthaladni az utolsó kanyaron. S milyen napra hívják össze a falu ebjeit, természetesen díszkísérettel, mint a main. Hó, kutyák, gazdik, minden volt a szabadtéri csipbeültetésen.

S végre szabadon, csippel gazdagon a saját udvarában örvendhet Zsebi a hónak!

S micsoda szégyen: megkérdezték, hogy szobakutya-e? Nem is csodáltam, a sok nagytestű kutya közt kicsit másként mutatott....

Csipkék

Amikor azt hiszed már vége, az idő csábít, becsap, akkor egyszerre ismét arra ébredsz, hogy esik a hó. Reggel már a redőny résein kipillantva gyanús volt a nagy fehérség. Aztán redőnyt fel, kinézel, s meglátod. Szeretem a telet, a hóesést, a havat. Most kicsit úgy érzem: már elég volt. Tudom, ez nem kívánságműsor, akkor is.

és a hó hull, hull és még mindig hull