Oldalak

2017. július 10., hétfő

Szóval a macskák...

Nem is tudom hol kezdjem?  Én ezeknek a kis mocskoknak, s anyjuknak a sorsát nagyon a szívemen viselem, vagy már öreg vagyok és rugalmatlan. Szóval vittük az anyát a műtétre, két órára, hajnali háromnegyed hatkor etettem, hogy meglegyen a nyolc óra üres gyomor. Megy az uram a boltba, mit lát az utcán? A néni, -aki az öreg nénit, a volt gazdát gondozta- eteti Cicót(az anyát) szalámival. Ott lett rosszul, már az uram, rá is szólt, délután műtét,ne etesse. (Őtőle hangzott el a Csapd agyon! mondat, s mióta a mi macskáink, még az utcán sem láttam a hölgyet, hogy felénk nem nézett az is biztos,  ekkor igen, sőt kapott tőle egy zacskó száraz eledelt is a cickáknak, egy hónap után, kb.)

Megyünk a műtétre, simán betettem  a hordozóba, sírdogált, de mentünk. Visszük az orvoshoz, a rendelő előtt szétesett a hordozó. Mitől, mitől se? Macska kiugrott, elfutott a kertvárosban, be egy bezárt kapujú udvarba. Kicsaltam, de agyam már a plafonon volt. Be a rendelőbe, ott őrjöngeni kezdett, beketrecezték, ami rácsos, mozgatható falakkal, őrjöngő macskáknak, kisállatoknak készült, e célra. Kapott szurit, így hagytuk ott. (Engem elküldtek Pusztacsatárba templomot fényképezni, ezt honnan szedték?, no, mindegy.)

Műtét kész, megyünk haza, de itthon felébredt, szedte szét a hordozót, kiengedtem a fürdőben. Indult volna ki, tépte a macskaajtót a bejárati ajtón. Elbarikádoztuk, akkor arra mászott fel műtét után két órával, hogy kimenjen. Az anyai ösztön... Végül rájött, hogy a barikád alatt van a macskaajtó, kaparta körbe. Közben ugrált fel-le, frissen műtve. Ekkor engedtem ki, az ő élete, meg- és bent tartani nem lehetett, 6 órával voltunk a műtét kezdete után. Kint a népeit összefogva lenyugodott, s elaludtak a füvön... No comment. Én meg totál kikészülve, mert hiába nyugtattam, simogattam, ringattam, az anyai ösztön mindent felülírt. Amúgy ritka gondos anya, ezt meg kell hagyni. A sok hányattatás ellenére vagy miatt is, vagy alapból. S jövendőbeli gyermekei sem voltak. Igaz, cirnyó úrfit, ha közeledni próbált egyetlen morgással tette helyre. Ezek szerint más macskákat is. Most nem lettek "eltéve" a gyermekei, kiélvezheti az anyasáságát. Szegényke.



Tegnap a vöröst vitték volna el. Akit többször fogtam már a kezemben, etetés közben mindig simán felvettem. Tegnap jött el a napja, amikor ez nem működött. Meleg volt, vendégség, felfordulás, minden volt. Anyuka, s ők is érezték ezt. Egyszerűen befogni sem tudták, akik vitték volna. Így maradt meg nekünk ausztriai szobamacskaság helyett újabb macskánk. Pedig készültek rá, aranyélete lett volna, s aki vitte volna a néni régi ismerőse volt. Az emlékezés miatt is szerette volna, meg macska is kellett volna. Nem lehet minden tökéletes. Ma, amúgy kiléptem az ajtón -igaz nyugi volt-, s simán a kezembe fogtam, de ők már tegnap elutaztak. Ott és akkor kellett volna megfognunk.

S akkor itt van Cirnyó úrfi, aki ebben a vendégmacskás és vendéges világban nem találja a helyét, a máskor szétkarmolt hadfi. Nem mer bejönni, az udvarban kódorog, les befelé.... Pedig ő itt a főmacska, a MI macskánk. vajon ő is tudja ezt?

10 megjegyzés:

  1. Mindig mondom: a macska kérem nem kutya !!! Külön iskola kell hozzá, hogy megismerd a szokásait - és ehhez nem elég "csak úgy" macskát tartani. Figyelni kell őket, kilesni a szokásaikat, stb,stb...(Persze, csak akkor ha valaki olyan megszállott állatbarát, mint én.) Pl. lényeges tudni: a macska gondolatolvasó !!! Ezen sokan nevetnek, pedig igaz. Az egész mai bejegyzésed ezt tanúsítja ! Ha nem tudod kitrükközni, vesztésre áll a játszmád.
    Úgy látom, nincs rajta "gallér" - mit mondott az orvos ??? Nem kellene mégis ráadni egyet ? Ki fogja tépkedni a varratokat !!!

    VálaszTörlés
  2. Fodorka, nem volt gallér, s nem kell vinni varratszedésre sem. Délután néztem , szépen begyógyult a vágás, ami kv. 8 cm-es volt,nem is látni, egy cm-es varratvég van, gondolom felszívódik majd. Tegnap bolond nap volt, meleg, tömeg, felborult a rendszerük,. ma megfogtam ill. felvettem simán, a terv ez volt, de ember tervez, macska végez. Most elvannak, játszanak, élnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Döbb döbb döbbenet...Micsoda új trükkök vannak manapság. Jó, hogy van már ilyesmi, szegény állatok szenvedtek a régi módi miatt...Tudnák mesélni a saját tapasztalataimról....

      Törlés
  3. Na jol irtam elotte,latom Nalad is zajlik az elet:)) olvasni is kimerito volt ennyi macskabaj:))

    puszillak!!

    VálaszTörlés
  4. Ágnes, hát még végigasszisztálni!

    VálaszTörlés
  5. Láttam a lelki szemeimmel az egész macskakalandot :) már csak mosolyog rajta az ember, de nem volt egyszerű menet. Megnyugszanak és mintamacskák lesznek, meglásd :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy legyen Orsi, a fekete-fehér, a Bársony nagyon lassan közeledik, nagyon óvatosan. A vörös kalandvágyó, kíváncsi, az használja a macskaajtót is.

      Törlés
  6. A macskáknak is van védőangyala. Jelen esetben Te vagy. Lehet, hogy rosszul látom, de ők már veletek maradnak. Csodás amit az állatokért teszel, no meg a templomokért. :o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Györgyi, ha már a bizalmat az öregasszony(Cicó) belénk helyezte. Ő egy helyes, és kedves macska, amúgy. S nagyon jó anya.

      Törlés
  7. na én ezek miatt a rumlik miatt sem tartok macskát, igaz, ezt te se kívántad ezt az állatseregletet a hátadra púpnak. A kertekbe bármikor befészkelhet egy, az ellen nincs mit tenni. A vén boszorka meg menjen a fenébe - habár mellette szól, hogy közben megbánhatta, amit neked mondott egy hónapja, s mivel látta, hogy nem tudsz megszabadulni, gondolta, segít valamennyit.

    VálaszTörlés