S egy könyv a mesékkel való segítésről.
Évekig foglalkoztam velük, hatnak. Mennyit "éjszakáztunk" együtt, úgy dobtak ki minket a csoporttal kedd esténként, amikor összegyűltünk, mert bezárták a művelődési intézményt. Nagyon jó csapat kovácsolódott össze, nem csoda, hisz a mesék által "levetkőztünk egymás előtt". Öröm volt követni, ahogy változtak az emberek, kinyíltak, változtattak az életükön, stb.(Gondolom, nem titok amikor a legelső alkalommal a szerző a vágyaimra kérdezett a fehér parasztházról beszéltem. A csoport működése közben lett meg a házunk, ami okot adott blog elindítására is.) Számomra máig csoda, amikor Ildikó egy előadásában elmesélte, hogy a koraszülött, s nagyon kis súlyú baba mellé tették az inkubátorba a szülők által kazettára mondott meséket az épüléséért, s a gépek a mese hatására "beindultak", mert az életfunkciói is jobban kezdtek működni.
S ez már a kőkemény valóság. Szóval a tegnapi nap: aranygaluskát készítettem (volna, ha a volna ott nem volna), már az előkelesztésnél nem jött fel. Én balga, azért kiszaggattam, összeraktam, utó- kelesztettem, aztán be a sütőbe. Akkor sem jött fel, odalett az egész. (A verebek a komposzton viszont jól jártak vele. Egy kis változatosság, nem a kutya ételét kellett lopkodniuk.) Ami baj volt, tortasütőben készült, az alján folyt ki belőle a vaj, füstölt, égett az egész sütő. Ezt fokoztam az akkor rohanjunk a húsboltba hurkáért, az hamar megsül... Meg is sült, de nem takartam le, fröcsögött a zsír, az amúgy is lefüstalapozott sütőben. A többi kinek-kinek a fantáziájára bízom. Tegnap dél körül a környéken nem én voltam az úrilány. Amúgy verbálisan.
S ha már könyvek, Hrabal. Tudom nem új szerző, de lehet aki nem olvasta. Én sorra veszem elő a könyveit.
Boldizsár Ildikó meséit szeretem. Amint lehet elolvasom.
VálaszTörlésHraballal úgy vagyok, hogy érdekes, de nem fog mg. Érzem látom, hogy jó, de a szatíra nem az én műfajom. Bár a humora nem ilyen egyszerű, hogy egy stílussal kifejezhető lenne. Ami a nem az én napom történéseit illeti hát részvétem a sok kellemetlenség miatt. Mostanában kicsit sok ilyen nap jut nekem is. Már nem mosolyogtat meg úgy, mint régen.
Hrabal érdekes, én most a sok könyvével nagyon benne vagyok a világában.
TörlésEn most a cimre valaszolva,eleg sokat alszom:)mindig jo alvo voltam es nagyon hiszek az ejfel elotti alvas fontossagaban.
VálaszTörlésA meseket imadom mai napig es teljesen elhiszem,hogy a babara hatassal volt.
Sajnalom a galuskadat:((( a jetvegen talan csinalok,van maradek diom:)fenypostazom majd!
A konyveket,film ajanlast koszonom,hetvegen biztosan rakeresek!
A jó alvásért irigyellek, a galuskát várom, legalább fénypostán...
TörlésAz alvással kapcsolatban túl sokféle gondolatom lenne – bele sem kezdek.
VálaszTörlésDe ami a rosszul kezdődött és folytatódott napot illeti, azt csak megerősíthetem, igenis vannak ilyen elátkozott napok. Nem tudom, mi az oka, de nyilván van valami ok… Még szerencse, hogy ritkán adódnak – akkor viszont olyanok, hogy jó sokáig lehet emlegetni
Az útkeresőknek szóló mesét nem tudom van-e értelme így az út vége felé elolvasni…Én már nem keresek semmiféle utat.
Nem is tudtam, hogy a Sörgyári capriccio fent van a youtube-on. Majd megnézem újra – mert már olyan régen láttam, hogy szinte el is felejtettem….
Fodorka, azt hiszem ilyenkor ott kellene hagyni mindent, mondtam is menjünk el a vendéglőbe enni. Nem mentünk, pedig lehet, hogy egy más helyzet kizökkentené az embert. A filmet tegnap én is megnéztem, miután befejeztem a könyvet, de ez esetben valahogy nem zavart a két műfaj. Lehet, hogy már százegyedszer láttam, azért.
VálaszTörlésBármikor megnézném újra akármelyik Hrabal-filmet.
VálaszTörlés