Fekete Istvánt idéztem, sorra olvasom a könyveit. Nem lehet betelni vele. Szavai, mondatai szépségével, hangulatával, elénk hoz egy letűnt világot is, de azt is amiben élünk, csak nem igazán ismerjük, mert elzárjuk előle a szívünket és lelkünket.
Szeretem, amikor elnézek a kert felé, s látom a kis cikkanásokat. Ahogy leszállnak, felkapják a magot, s felröppennek vele. Tegnap csak ketten voltak, ma már sokan. S ha jól azonosítottam volt egy meggyvágónk is. Verebek még nem. Tudom, csúnya vagyok. Akkor is.
Azért e hideg, rideg reggelben is van egy kis fénysugár, ami felmelegít, ami előrelendít a napra.
Gyönyörűek ezek a reggeli-fényes fotók.Annyira látszik, hogy "alacsonyan" süt a nap....De három hét még és fordul a Nap !!
VálaszTörlésNagyon várod már, érzem.
TörlésMelyik könyvéből idéztél?? Én is nagyon szeretem!
VálaszTörlésMivel este behúzom a függönyt a szomszéd szeme elől, reggel a napsütés a cikázó madarak árnyékát vetíti rá. Nagyon vicces .:)
Azt hiszem ez még a Ködből volt, a Karácsonyi látogatókat most fejeztem be, volt egy-két szép elbeszélése, s nem feltétlenül a természetről, inkább az emberi természetről szóltak.
TörlésMindig van egy fénysugár, amibe kapaszkodhat az ember. Fekete István nekem is kedvencem, inkább az állatos, no meg Tüskevár és a Téli berek. Ezeket évente olvasom újra.
VálaszTörlésÉn is természetes írásait ismertem, olvastam. Ezért is lett meglepetés.
VálaszTörlésHa lenne egy időgép, amivel vissza tudnánk magunkat repíteni a múltba, akkor Fekete István lenne azon személyek egyike, akivel szívesen megismerkednék. Olyan szép a lelke, vele együtt minden mondata.
VálaszTörlésA fotóid pedig nagyon illenek hozzá!