Oldalak

2016. február 17., szerda

Nem isszák olyan forrón a kávét!

írtam múltkor Katalinnak. Emlékeztek a kávéscsészére és a tányérkára?


(Ha megveszel valamit, minek kell neked utána nyomozni - mondta az este a fiam. Hát minek?)

Izgatott mikori lehet, mert a tulipános minta ismerős volt. Viszont a védjegy ismeretlen. Már a tányéron, a csészén még nagyítóval (ami nem is igazán nagyít) is olvashatatlan. Ha jel az egyáltalán.

Szóval három nap óta olvastam, kutattam amiket elértem (egész életemben "nyomoztam"), végig, már ismerem a gyár történetét, az utódét, s a legutolsó formációét, amiben e-mailben az egyik volt tulajdonos meg is erősített. S már ez is "volt". Múlt idő, mert nem vették a termékeiket, rossz volt a reklám, a terítés. (Ma ráakadtam a jelenre is, de ez már egy nagyon más és új történet.) Aztán találtam onnan elszármazó festők műhelyeit, termékeit, volt aki sikerre vitte (s mellette kiszolgálta a megrendelők kéréseit is. Gondolom ezt a mondatot nem kell magyarázzam.), volt aki már csak motívumot használ, teljes mértékben egy új mintával, s folyamatosan még újabbal dolgozik. Weblappal, bloggal, mindenhol jelenléttel, ahogy a kor megköveteli.

Sok időm ráment, s mégsem bánom, annyi ismerettel, kitekintéssel lettem gazdagabb. Így már nem idegen a csésze, bátran ihatom belőle a kávét is. S kicsit(?) belesajdul a szívem, amikor értékes, szép, régi és hagyományos megy veszendőbe az érdektelenség miatt.




 Az én szerelmem a csésze...


S ahol még az eredeti mintát papíron is megtaláltam.

http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/szilagyierzsebet/uploads/tanyer_03_1_-1.jpg 
A továbbélése...

Aztán gondolkodtam: érdektelenség, mellőzés, érték nem értéken kezelése. Ismerős. Egyszer csak beugrott. aranyos fodorka adta közre az örömhírt. 

OF régebbi nyilatkozataiból éreztem ki azt az értetlenséget, szomorúságot, ahogy ezen gyár (és utódai) elmúlásáról nyilatkoztak a régiek. OF későre megkapta az őt megillető elismerést. Lehet, hogy egyszer ezeknek a termékeknek is megjön a reneszánsza?

7 megjegyzés:

  1. Én is szívesen "nyomozok" (lásd pl. cserkész szobrok, a közelmúltban) - és annyira tudok örülni, amikor kiderítek, felfedezek bármit. Az embernek (még öregen is) szüksége van sikerélményekre, olyanokra, melyekért ő maga küzdött meg.Jól tetted, hogy nyomoztál. Ám, hogy mi lesz az efféle tárgyaknak, stílusnak és mindennek ami "régi" a sorsa - azt senki meg nem tudja jósolni. Vannak dolgok, melyek elfelejtődnek, aztán újra divatba jönnek. Aztán vannak, melyek örökre eltűnnek a világ nagy süllyesztő-edényében.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik a csésze is, de az írás még jobban.És nagyon aktuálisnak érzem.
    Mert ami érték az a többségnek nem kell, csak ami divatos.Az meg jön- megy,jó vagy nem jó,hasznos vagy haszontalan.
    további jó nyomozást!

    VálaszTörlés
  3. nem találom most, de volt a fogyasztóvédelmiseknek is ilyen edényeket vizsgáló jelentése, valami kioldódott a hamisított mázas edényekből, ezért jó utánanézni, miből iszunk forró kávét.

    VálaszTörlés
  4. Fodorka, majd kiderül. Ella folytatom, holnap olvashatod. Katalin, értettelek én.

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  6. :) Én is mindig utána"nyomozok".:) Értékesebbé válik a tárgy,ha megismeri az ember a történetét.
    CSODASZÉP!!!!!!! Ja,de nagyon.! Nyomozok majd utána,hátha találni még ilyet.
    Ez az a fajta,ami -talán,mert hasonlít a bútorfestések mintáira-, nagyon tetszik!
    Örömteli kávázést kívánok belőle!!!!!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Mamka, még ma is tudtam meg adatokat, az a kérdés az adott helyen van-e, árusítanak-e még valamit? Mire meglett a telefonszám, bezárt a bolt. Majd holnap. Az alapminta, tányér szecessziós, engem az fogott meg. S tényleg nagyon élveztem a kutatást.

      Törlés