Oldalak

2016. január 11., hétfő

Helyettem írták

Hallgatom  a rádiót, magyar úszósport: Nyisd ki a szádat, mondd el a véleményed, magadra maradsz!? -

írtam a rádiót hallgatva. Most olvastam ezt a bejegyzést.  A múltkor kitöröltem a kesergésemre kapott kommentekre írt válaszomat. A lényeg: nem akartam, őszintén és tiszta szívből azt a búcsúztatást, ma sem bánom. Nem onnan indult a fájdalom, ez már a következmény volt. Anett leírta a hátteret. Van aki egészségesen áll fel, s van aki megkeseredetten magára marad, mert nincs választása, mert a félszárnya nem engedi repülni... Az embert nem akkor kell megbecsülni(?), amikor elmegy, akkor kell becsülni, melléállni amikor ott van.


4 megjegyzés:

  1. Én is egyetértek és most még a bőrömön is tapasztalom. :(

    VálaszTörlés
  2. En is egyetertek Aniko, bar a keserusegedet nem enyhiti:(
    Azt kepzeltem kulfoldon osszetartas van, bar a zotthonit meg sem tudtam tapasztalni, tul fiatal voltam..aztan arra a kovetkeztetesre jutottam, csak olyan helyen szeretnek dolgozni, ahol nincs magyar..

    VálaszTörlés
  3. azért a dolgokat több oldaléról érdemes megvizsgálni: nagy szeretettel ajánlom ezt az írást is, csakhogy teljes legyen a tudnivaló a véleményhez:
    http://nol.hu/sport/nemzeti-hatuszas-1583977?frommobile=1

    VálaszTörlés