Oldalak

2014. július 29., kedd

Jobbos vagy balos?


No nem politikáról írnék. Áll apám az ablak előtt, kinéz, s megjegyzi. X ebből s ebből az irányból száll fel a biciklire, jobbos. Vannak jobbosok, az ő megfogalmazása szerint, akik látók, érzékenyek, gyógyító erejük van. S vannak  a balosok, az átlagemberek. Megélt 91 évet, soha nem beszélt ilyenről, most jött ki belőle. Én meg rácsodálkoztam, érdekel a misztika, az érzékelhető világon túli világ, a máshogy gondolkodók, érzékelők. Akkor családon belül volt kitől örökölnöm ezek szerint? Csak miért kellett ezekről évtizedeket hallgatnia?



 
 Apám  a háborúban pilótaként szolgált, vasutas gyerek volt, ő a tehetségével tudott csak előre lépni. (Lásd a cögerájbeliek Ottlik Iskola a határon-jából. Ő ezt átélte nap mint nap, nem gyerekként, már fiatal felnőttként.) Volt még egy jellemzője, ahogy meséli, a megérzései. Valahol Oroszországban talált egy templomban egy pókot. Azt hurcolta magával, aztán el kellett engednie, mert Pali pók jóslatai beváltak, féltek  a társai. A bevetések előtt megmondta, hogy ki nem jön vissza, sajnos igaza volt, mindig. Ő s még páran lettek  a nagy túlélők, azóta is mondja nekem, kinek mi van megírva, az valósul meg, ez ellen nem tehetünk. Volt bevetés, amikor a gépről az utolsó pillanatban le kellett szállnia, aki helyette repült odalett.

S jó szokásom szerint hozok egy könyvet, spirituális irodalomként jelölik.

 

Hiteles? Manipulált? Van reinkarnáció? Ilyenkor mindig eszembe jutnak Egely György szavai: sok minden van a világban amire nem találunk magyarázatot, de attól még létezik. (Déry Jánosnak anno sokat nyilatkozott ő, hova lett, évek óta nem hallottam róla, nem olvastam tőle? Az én hibám, én nem figyeltem, vagy ???)

Cirom és Korom

kiabálom haza esténként a két kis mocskos állatot. Aztán idővel haza is kerülnek, hogy az éjszakát fedél alatt töltsék.

 

 

 Elmondhatom, hogy három hét alatt teljes jogú tagjai lettek a családnak.Van napirendjük, bent és az ajtó előtt almot használnak, kint  a kertet, pedig szerettem volna egy helyre szoktatni őket, hogy a szomszédokkal kerüljem  a konfliktust. (Értsd kereskedelmi csatornák macskák elleni rém tudósításai.) Vagy még élesítünk ezen is, mert a homokos helyre szerettem volna az almok hatásterületét kiszélesíteni. Meglátjuk.

Cirnyó a vezér, Kormos is egyre ügyesebb, jól verekszik, s az étkezési szokásaik is merőben eltérőek. Lassan belakták a ház környékét, a szomszéd tujáit, a diófán úgy sétálnak, mintha odaszülettek volna. S délután már Zsebi birodalmában kergetőztek, néha Zsebi is a helyzete magaslatára áll velük szemben,


 
 

 máskor hagyja őket bontakozni. Azért óvatosak vele.













S ugyebár a neuralgikus pont, khm. S mikor köztünk vannak feledve a vadászat, a fára mászás, az akrobatika, van tekerincs, nyolcasincs, és vakarincs.




2014. július 27., vasárnap

Egy esős vasárnap


 Macskák fákon, melyik így, melyik úgy.


 Alvók. (Volt sok mozgó kép is, törlésre kerültek. Mozgóképek lettek.) Imádni való két pici állatka, kedvesek, szeretetteliek, szófogadók (még?), s megfelelően önállóak is,  járják a maguk útjait, s sajnos a fákon, bokrokon fészkek is lehetnek... Ábránd a madaras kertről? Régen ültem kint estére kelve, nem tudom most mi fogadna?

A kert alatt, a kert alján esők után. (Közben meglátogattuk Zsebivel macskaurat is. Ha nincs is velünk, de a szívünkben van .)

S a mai napról pár szóval: borult idő, felhőszakadások, fáradtság, kidőlés, olvasás. Hogy valami hasznossal is teljen  a nap két beájulás közt. Jó ötlet volt a tegnapi meleg napra a faház rendbetétele, ma eláztatta volna az eső a kipakolást.

2014. július 25., péntek

Ez is, az is

 A levendulazsákocskáim, öt db lett az idei első virágzásból. Nincs teletömve, de megtöltve igen. Éveket vártam erre. Véééééééééééééégre sikerült!!!!

 Sáfrány Káptalantótiból

Yin yang

2014. július 24., csütörtök

2014. július 22., kedd

Salföldön jártunk




















Salföld  neve ugyanolyan titokzatosan hangzott számomra, mint Szentbékkálláé. Az oromfalas, s építészetileg is a régi, felújított parasztházak, vagy azok szellemi örökségét tovább vivően felújítottak, s újonnan épültek. Egy utcányi zsákfalu, ahogy a hatalmas hőségben végigmentem rajta, csodaszép házakkal, és egy major múzeummal. Igazi falu, mert  voltak az oromdíszeseknél régebbiek, volt romos épület és hatvanas években feljavbított épület is. S éppen újítottak fel egyet! Valószínű nyaralóknak használnak többet, van amit kiadnak, de értékükből, a hangulatból ez mit sem vont le.

Sajnos  a kolostorromhoz már nem jutottunk el, kicsit többet is nézelődhettünk volna, de a hőség kiütéssel győzött.

2014. július 21., hétfő

Buba kertje és a meleg




Buba, B. Kéry Ilona beceneve volt, ha már Káptalantótin jártunk "elugrottunk", hadd nézzem meg személyesen is (az utcáról) a házat. J. már fotózta a tavasszal, ő még  a kertre is ráláthatott, nekünk maradt a homlokzat, de legalább eljutottunk ide. S ahogy ránéztem jöttek elő az olvasottak, mesélhettem.

Tegnap kegyetlen nap volt melegileg, úgy láttam, másokat is megviselt, a Balaton környékén (már amerre mi is jártunk) legalább négy autót láttunk megfordulni, eltévedésükre ébredésük után. Amúgy mi is forgolódtunk. S már az induláskor belefutottunk a mentősökbe-tűzoltókba, akik  a kereskedelmi csatornán is bemutatott, szalagkorlátot áttört, s vízbe fulladt férfit, ill. az autóját és   kisfiút mentették. (Mi nem láttuk az adást, mesélték.) Inkább mondjam úgy, ellátták? Szegény kisfiú.

Estére itthon, mikor már nem voltam normális  a melegtől és a fáradtságtól jött egy kis beázás, 2 cm magasan állt a konyhaszekrényben, a csap alatt a víz....


Erre a mai reggelen  a laborban tettek rá a dolgozók. Én heves hisztivel reagáltam, főként  a kávéelvonás miatt, de a panaszommal nem voltam egyedül mert az ODM vizsgálóban már más beteg is panaszkodott. Azt ne is mondjam vért sem tudta a hölgy levenni, amit a már megbökött vénából  a kolléganő simán megtett. Néha érdemes hallgatni  a betegre is, ő ismeri a vénáit, látványra akármilyen problémásnak is tűnnek.

Akkor kicsit jöhet  a pihenés, megviselt vagyok, csak ezek kikívánkoztak belőlem. Meg oly jól esik egy kicsit panaszkodni.