Oldalak

2012. augusztus 31., péntek

Fűszedő


Kiss Anna: Fűszedő

Szedésre érett már a fű,
Borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye
Világol kinn a réten.

Talán füvek közt válogat,
Sejtésnyi még az illat,
Álom füvére hogyha lel,
Magának is szakíthat.

Szedésre érett már a fű,
Harmat suhog le róla,
Csücsökre fogja pendelyét
A jó füvek tudója.

Úgy válogat, hogy szóban is
Elősorolja őket,
Igazlátókat, éltetőt,
Lélekcseréltetőket.

Vigyázva, hogy virág is
Hullatlan megmaradjon,
Vének szívében ifjúság
Belőlük hogy fakadjon.

Szedésre érett már a fű,
Borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye
Világol kinn a réten.

A végtelen kialvatlanság állapota

avagy változik az idő? Éjjel 3 ütemben ébredtem, s olvasások után visszaaludtam. 7-kor nem voltam magamnál. S ez így megy már már hetek óta. Este nyolc óra tájban beájulok, hogy tíz után -rosszabb esetben- felébredjek. Meddig bírom? Avagy nem bírom?

2012. augusztus 28., kedd

Szilvalekvárfőzés közben,




melyhez az utolsó lökést Bodzazsuzsa adta meg -  olvas az ember. Mit is olvashat egy macskatartó ember, mint macskáról szóló könyvet.



Szenzációs a humora, ahogy egy macska szemszögéből írja a naplót. S ember megállapítja, semmi új nincs macskáéknál a nap alatt. Legfeljebb az egyiknek ez, a másiknak pedig amaz a specialítása. (A Macska c. folyóiratban is közölnek folytatásokban egy történetet, könyvben is megjelent. Nem jut eszembe a szerző...) Aztán az ember elgondolkodik, megéri-e a sok mérgelődés, a szétdúlt otthon, a megkapart bútor stb.? S végső soron csak arra a következtetésre jut, az a szeretet amit egy gazdát  tartó macskától kap az ember, mégis megéri. Ahogy egy kutyás ismerős fogalmazta meg: az állatok okoznak károkat, de a szeretetükért, a velünk való létükért ezt el kell fogadnunk. Gondoljunk csak Marley-ra!

John Grogan - Marley és Mi

Még egy gondolat a könyvhöz. A szerző gyermekpszichológus, a szakmai kifejezések, helyzetek, némi antropológiai megközelítés, egy kis etológia fűszerezik a könyvét. Megfőtt mellette a szilvalekvár, megyek, s betöltöm az üvegekbe....

S ez már a lekvározás közben villant be, hamar ideírom, ha már megszelíditettük őket...

Camino de Santiago


Barátnőm holnap indul repülővel a Caminora. 63 éves. A hite viszi az útra. Minden tiszteletem az övé: az elszántságért, a kitartásért, s nem utolsó sorban a hitéért. Kísérje a szerencse, erő és kitartás!


Füzetemből

Keresztury Dezső: Parázs

 

Ideje senkinek sincs már,
mind ámokfutó,
kit végül is csak a sír vár:
elolvad, tavalyi hó.


Jobb volna halkan pihenni,
kertben, fű, lomb között,
hervadó tűz, mely egy szemnyi
parázsba költözött.


Csak lenni, nem mindig őrsön;
tenni a mindennapit,
ahogy sok csendes ősöm
példája tanít.


De soha nem nyughatom már:
szél támad, lángra kap
az égre feszülő csont-vár
s lerogy túlterhe alatt.


Kit ár sodor, fordul így vissza,
kit szél emel, néz le így,
ha csontig ég, lesz újra tiszta,
akit Isten segít.


2012. augusztus 26., vasárnap

Egy temetőről

Tekeháza, zsidó temető. Az általam oly csodált blogról a Wang folyó versei-ről. Engem fog ez a világ, tanulmányozom, hogy értsem mit is látok. Ő érti, tudja, közreadja. Csodálat és köszönet érte!



 S e blogon még oly sok csodát találhatunk! Érdemes körülnézni!

Fényben




2012. augusztus 24., péntek

Melegben

készült-készül a  kiülő vagy pihenőhely, de lassan készül, viszont annál precízebben, s tapasztalat nélkül, honnan máshonnan tanulmányozva, mint az internet. Férjemuram keze munkáját dicséri.







Ezek  ma délutáni kerti fotók. 3 napig távol voltam. A padlizsánon már az öntözés, a bogarászás sem segít. Hozzáértem a virághoz, szárazan hullott le, feladtam. A kukorica kiégve, a bab levélzete zöld, de bab még mutatóban sincs rajta. Hasonló helyzet volt a borsóval, na onnan azért vagy egy kilót  leszedtem. Viszont mennyi zöldről? A sarokban díszfű csontszárazon. Szegény.



S végül a kétfejű vagy két végén fejű macska.... Kiterülve, de annál éhesebben....

Felejthető?

 Most olvasom a könyvet, századik oldal körül tartok. Inkább csak érzem a regényt, a hangulatát, a mondatok szépségét, az érzelmek finomságát. Érdekessége, hogy az olvasó hozta vissza: felejthető. Valamiért mégis megfogott, nézzünk bele! - gondoltam. Mások vagyunk, ami az ő számára felejthető, lehet, hogy engem érdekel. Örülök, hogy így döntöttem!

"Ha nem  a megfelelő férfival néz ki az ablakon már nem is olyan szép, amit lát.

Van a szerelem, és van az ágy. A szerelem nagyszerű dolog, az ágy viszont, az, az ... ágy, az fantastico! De amikor a szerelem és az ágy ugyanazon a helyen találkozik -csapott Agathe a combjára-, az a legjobb. Az maga a Jóisten, aki megköpködi a piszkos ujjait, s azokkal dörgöl foltot a piszkos ablakokra, amiket az angyalok elfelejtettek megpucolni, és így szól: Kukkantsunk csak be ide. Lássuk mi vár ránk. Lássuk, mi is az, amit tőlem kaphattok.

Azzal végigóvakodott a folyóson a Férfiak márvány biztonsága felé... (Ezt a megfogalmazást még nem nem hallottam...)

Egymást melengették a kis ajándékaikkal - a kedvességgel és a szépséggel. Ezek értékes dolgok. És soha sem elég belőlük."
Andrew Nicoll: A derék polgármester

2012. augusztus 22., szerda

Kincsek



Bolhapiaci kincsek, pár hetesek, most találtam a vázlatként mentett bejegyzésre. Kézi festésűek, bár a habánok is nagy kedvenceim, az utóbbi nagyon  szép. Nagyon kedves a szívemnek.  Szeretem magam körül  a cserepeket, kerámiákat. Néha az eladó nem is tudja mit árul (ezt osztrákként adták el nekem, de az alján lévő jel szerint olasz termék). Van amit nagyon sokra tartanak, s van akiről azt hiszi az ember nem is ért hozzá. Ez csak a lászat, nagyon is tisztában van a portéka értékével. S sajnos nagyon sok a lom.... A pécsi vásáron, ott aztán volt választék!

Ha majd

sikerül fotóznom magam, s főként feltölteni a számítógépre megmutatom a "mesterművem". Egyik mesetársamnak van gyönyörű vörös haja, hennával festi. Ráirigyeltem 3 éve. Most jött el az idő, hogy próbálkozzam vele. Nagy volt az izgalmam, milyent vegyek, én festettem (némi szomszédasszonyi segédlettel a fej hátsó részén). Milyen színt kapok? Gesztenyebarna-vörös sikerült, ezt akartam, persze a tövén más a szín,  s gondolom egy újabb festés is más színt ad majd. A lényeg befogta, szép színe lett, aztán a tartósságot az idő majd eldönti. Amikor végleg lenő a korábbi festés milyen lesz majd a színe? S néha kell lépni, új útra térni, változtatni, ha ennyi izgalom árán is.

2012. augusztus 20., hétfő

Kaland (és bújdosás) után



Nem tetszettek anya és fia, kértem állatorvostól időpontot, s gondoltam viszem a másik Mózsit is, beoltatom. Jobb híján, egy lámpadobozt lyuggattam ki szellőzőnyílásokkal, bele a két bélgépet, átkötöttem a dobozt, bele egy nagy szatyorba, hogy levegőt is kapjanak, s elindultunk, mi hárman, a két Mózsi, s én.

Mentem vagy 20 méter Zsemle kifúrta, a szellőzőnyílást, s mire a buszmegállóba értünk kitört. N o éppen a doboz tetején, azt hiszem apja fia.... Igen ám, de a buszmegálló mellett 4 farkaskutya lakik. Mire egyikre figyeltem a másik kiugrott, futott a tulajdonos, kapkodta ki a bokorból, mert ha a kutyákhoz megy- széjjeltépik. Közben kiugrott a másik is, jött a feleség, hárman kapkodtuk a Mózsikat, hármunkat harapták meg, derekul. Ezek után városba utazni, állatorvoshoz menni, ott várakozni, macskákkal hadakozni, kedvem aztán nem volt, biztonság - ezek szerint még úgy sem. Nesze neked gyógyítás, nesze neked macskaoltás!

Jól összefogtam a szatyor száját, hazamentem, otthon  a doboz aljáról két riadt macska tekintett rám. Hol voltak a világjárók, hol a kitörök, hol  a harapdálók?! Két riadt, kicsike kis állat. (Gondolom a kertes macskák sokkot kaptak a bezártságtól, aztán a kutyáktól, aztán már mindentől.)

Másnap reggelre eltűntek: anyjuk, a Mózsik, se hírük, se hamvuk 3 napig. Tegnap üres perceimben felmentem a padlásra, sehol  macska. Elsirattam őket. Estére megtért anyjuk, éjjel álmot láttam, Mózsikat találtam valahol, azokat simogattam. Nos, reggel gondoltam egyet, nyitom az ajtót, besüvítettek a puskagolyó Mózsik. A fotók a reggelizés közben készültek. Anyjuk vitte el őket? Gyanús, hogy utána érkeztek, hol jártak? Éhesek voltak nagyon, az az egy biztos!

Közben a család leűzött egy tetanuszra a 3. napon, most majd jön a hatóság! A fene egye meg! Bár mondtam a sürgősségin, hogy azóta a kérdés megoldódott, elmentek a macskák. Hazudhattam volna, mi és hol történt, nem tudok hazudni. Mibe kerül ez majd nekem?

Kis vendégek



2012. augusztus 15., szerda

Hallgatom a rádiót,



Karády Katalinról beszélgetnek, döbbenetes, hogy mennyi fiatal hallgatja, hisz ők nem is ismerték! - mondja a riportalany. A számot hallgatva nem kell csodálkozni, szívhez szólnak a dalai. S kicsit én is most döbbentem rá a háborús szenvedéseire, s nem csodálom, ha soha nem tért vissza. Kár volt érte. S még egy dala: Szeretlek én. (Nem tudom, szabad volt-e ide linkelnem a számot? Büntetendő?) Viszont annyira ide kellett illesztenem, de annyira. Nagyon szeretem hallgatni.

Én meg várom holnap estére az unokákat, no és Zsebike, s a macskanépek is. Akik két nap távollét után nem győznek nyivákolni. Természetesen etetve voltak... Takarítottam egész délután. Kinyúltam, jön a blogolvasás, pihenésképpen. Aztán folyt. köv., már a takarításban.

2012. augusztus 12., vasárnap

Nora Bayes énekel,


én pedig Ernest Hemingway első feleségéről olvasok.

 
 Állandóan az ő zenéjére táncoltak, kíváncsi voltam ki ő?



Ez már inkább egy táncolós szám!


S egy háborús, ha már oly érintett volt benne az író!



2012. augusztus 10., péntek

Fényjátékok

Ellesett pillanatok

Az alma nem esett messze a fájától....


Az élet rendje bejegyzésben az anyát fotóztam hasonló helyzetben. Elkaptam reggel a pillanatot, amikor madarat hozott az anyjuk. Pici Mózsi, a vörös észétvesztve futott hozzá, ilyen futást ettől a kis koszos macskától még nem láttam!!! A fotók eztán készültek...

2012. augusztus 8., szerda

Mai ügyködésem

Vödrös savanyúság
Hozzávalók:
4 liter víz,1 liter 10%-os ecet, 12 dkg só, 40 dkg cukor, 1 dkg szalicil, 3 kávéskanál borkénpor
Elkészítése:
A fentieket összeforraljuk (a borként már csak a forrás után tesszük a lébe), majd hagyjuk kihűlni egy zárható vödörben. Ami érik folyamatosan beletöltjük, megtisztítva: sárgarépa, karfiol (kicsit megfőzve), paprika, gyöngyhagyma, zöldparadicsom, uborka, káposzta nagyobb laskára szelve. A kedvelés szerinti mennyiségben, addig, amíg a lé elbírja. Ezek az ízek összeérnek. Finom. Ha vesztek ki belőle ügyeljetek arra, hogy mindig légmentesen legyen zárva, mert megpenészedik. Kár lenne érte. Sokáig, egy évig is eláll.7


A fotó pedig még Kapolcson készült, Katlan Tóni konyhájában érlelték a kovászos uborkát:
 



2012. augusztus 7., kedd

Cotswolds

Cotswolds  az az angol falucska, ahova Agatha Raisin a már emlegetett krimisorozat főhősnője költözik.
 M. C. Beaton - Agatha Raisin és a spenótos halálpite

 Szeretem én is, s akiknek a blogjait olvasom, s akik engem olvasnak szeretjük a régi házakat. Nos, ha ide ellátogatunk, ahogy tette a bejegyzés írója egy mesevilágba cseppenünk. Nem, véletlenül lett a krimisorozat helyszíne! S ehhez a csodás helyhez már csak egy Agatha kell, s a siker adott. Sokunk kedvence, már ahogy a környezetemben beszélgettünk e könyvekről.

 
 Patio



Image of Agatha Raisin and the perfect paragon

2012. augusztus 6., hétfő

Aki tudja hogy kell élni



Mikor megláttam ezt a könyvborítót



Mérő László: Mit gondol a golyó?  a könyvet akkor is elolvastam volna, ha nem ismertem volna már a szerző írásait. Kezdetben matematikus volt, majd a műszaki tudományok doktora lett, ezt követte a pszichológia, majd a közgazdaság tudománya. Közben egy felkérés révén 5 perces esszéket kezdett írni, ahogy az édesapja meghatározta írásai műfaját. Így lett közíró. Írásain átsüt ezen tudományok ismerete, kapcsolódásai, de ami a legfontosabb a szemlélete, az EMBER. Ezért szeretem az írásait.

Ízelítőnek néhány  idézet ez utóbbi könyvéből a Citátum oldalról . Milyen jó, hogy nem nekem kell ezeket begépelnem, de nem pótolják a könyvet, a könyveit. Remélem, ha elolvassátok ti is megkedvelitek őt.

Azért a három legkedvesebbet idemásolom:

"Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk." 109. oldal

"Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát. Pont fordítva, azért megy valaki esetleg egy ilyen iskolába, mert amúgy is mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról."
63. oldal

"A tartalmas hallgatás a világ legkifejezőbb nyelve." 180. oldal  A számomra egyik legkedvesebb írásából!"

Hármat igértem, de jöjjön egy ráadás:

"A véletlen már csak ilyen: bizonyos szempontból egyre nagyobb hullámokat vet (...), miközben más szempontból a véletlen hullámai egyre inkább elcsitulnak."
199-200. oldal

S még mindig nem teljes a skála, olvassátok el!

2012. augusztus 5., vasárnap

Megosztom veletek! Hallgassátok,

Snétberger Ferenc is zenél.., kis kece lányom. Gyönyörű!!!!! Ráadás szám volt Kapolcson, egyedül gitározott akkor, a hideg futkozott az ember karján.

2012. augusztus 4., szombat

A vidéki élet


Már oly régen készültem írni a "vidéki életről".  Ha azt írnám mit kaptunk a HÁZ által, akkor talán  valósabb lenne amit írok. A fenti fotón kender zsákokban gyógynövények. Részben a telken szedtem, a többit termesztettem.  Kaptunk  a szomszédtól is. (A zsákok káptalantóti portékák.)

Gyógynövények: bevallom sokszor ittam gyógyteákat, hogy én valaha a sajátomat igyam? Eszembe nem jutott. Hogy kezdtem el ültetni? Most ez sem jut eszembe, tény, hogy próbálkoztam magról vetéssel, ez nem jött össze. Aztán vettünk palántákat, na ez már bevált. S talán az indító a kertben talált kakukkfű ültetvény volt (melyre tavaly ősszel a másik szomszéd hívta fel  figyelmünket, no tán innen indultunk!), s az elődeink is foglalkoztak gyógynövények ültetésével. Tavasszal figyelgettem mik bújnak elő, hát gyakorlatilag a kakukkfű, citromfű  kivételével semmi. A citromfüveket ástam ki, s ültettem egy helyre, azaz a kakukkfű közelébe, a többi növény ezek mellé került, kicsit már későn. Majd jövőre!!

A telken határozókönyvvel mászkálok, próbálom kitalálni mit találok, mit is használhatunk? Így lett szárítva papsajtmályva, cickafark is.  Nagy izgalom, amikor találok egy-egy növényt, s keresgetem mi is lehet? Ennyire nem ismertem őket. Szégyen.

Ez évtől próbálkoztunk  a  zöldségeskerttel is: ami összejött hagyma, paradicsom, paprika, sárgarépa, borsó, sóska, kukorica (alacsony, de vannak rajta csövek), a csicsóka, s a krumpli, amit csak hevenyészve beástunk, lesz ami lesz alapon. Megmaradt, kihajtott, még a tövek alá nem néztünk.  A bab még virágzik, lehet, hogy későn vetettük. A padlizsánpalánták is későn kerültek ki, ill. a második körből lettek palánták. Ezt is tanulni kell. Tanulunk, olvasunk, keresünk a neten, s sokat tanulok mások blogjaiból is. Élmény, ha főzök tudok ezt-azt a saját kertünkből kihúzni, behozni! Tavaly a saját barackunkból főztem  a lekvárt, s egész télen saját diónkkal sütöttem.

A gyümölcsökről nem kellene szót ejteni: maradt két szem barackunk, némi diónk, viszont a körtefa tele volt körtével. VOLT, mert egy reggelre a vihar ezeket is lefújta. Most az asztalon várjuk, hogy bepuhuljanak. Az almák alatt letört az ág, őszibarack fákon egyetlen szem gyümölcs nem termett, a fagy elvitt mindent. Ősszel még szeretnénk gyümölcsfákat ültetni.

Aztán itt vannak az állatok. Zsebivel a kutyával való együttélés, s a vörös népséggel egy új macskanemzedék cseperedésének figyelemmel kísérése. Lehet, hogy sokat fotózom őket, nekem élmény a növekedésük, a játékosságuk, a tolvajkodásuk. Amikor  Zsemle Mózsi már dorombol, s elmaradnak az ember keze között.... S az udvaron mást sem látni csak a vörös foltok cikázását.

S végül egy újdonság számomra: nekiálltam ajtókat, tokokat festeni, tanulom. Ezt nálunk régen festők csinálták, most időm  volt, megpróbáltam. Nem olajfestés, csak lazúrozás, na ennek is vannak buktatói. Tanulok, tanulok, s csinálom.


S néhány portéka amit a ház kapott tőlünk. A fürdő ablakát beüvegeztettük hőálló üveggel, jött egy ötlet, függöny helyett lefestem (sajnos későn kapcsoltunk, de semmi nincs későn, hogy a keretet, tokot is lazúrozni kellene):



A virágoskertről már írtam, türelem, amíg kivárom, hogy kikelnek a magok, figyelni a sűrűségre, magasságra. Most szép a kert, dús, valami elindult. S más részén a kertnek is lennének virágok, ha a csigák közben meg nem jelennek, s szét nem rágják őket.

S mit csinál közben egy férj? Bizony ő sem unatkozik: az ásás, fűnyírás az ő felségterülete,  a téli fa összerakása is neki maradt, s a kerti bútor festéséből mindketten kivettük a részünket. Most keres, kutat, tervez a diófa alá kiülő készül, készíti....