Oldalak

2012. február 4., szombat

Tanulom a házat

Munka után igyekeztem kifelé, a ház felé, a házba. Izgatott a hőmérséklet, nehogy lefagyjon a vizes blokk, s legfőképpen Zsebi, a kutyus sorsa. Este nem értem el a szomszédokat. Ő jól van, ahogy szomszéd megfogalmazta szinte ezt az időt élvezi: törpespicc. Északi kutyafajta. Azért a vízét forráztam, adtam neki jobb híján konzervet, s rengeteget játszottunk(értsd labdadobálás és visszahozás) és simogattam, átmasszíroztam. Nem eleget - őszerinte, nekem meg elegem volt már a hidegből.

Áldom a sorsot, a jószerencsénket a szomszédaink miatt. Ha ők nem lennének..... Jött a szomszédom, hozta vissza a kutyatápot, aztán megtárgyaltuk a vízügyeket. Ő mászott le az aknába letakarni a vízórát, a vezetéket, majd közösen fedtük be az akna tetejét. Mesélte a faluban több helyen is befagyott tavaly, korábban. Kicsit leesett ezzel a kő a szívemről, aggódtam emiatt. Ameddig tudok maradok, fűtök. Étel és internet, no meg könyv van, fűteni tudok.


Tanulom  a házat, tanulom a fűtést. Begyújtás már megy, a folyamatos tüzelés még gond. Mennyire tömjük meg, mikor zárjuk le? Nem égetünk el sok fát? ahogy látom mindez tapasztalat kérdése, s néha egy-egy telefon a volt tulajnak, hisz ő ismeri a kályhákat legjobban.


3 megjegyzés:

  1. A jó szomszédság nagyon fontos, mi is szerencsések vagyunk. Jó "kuckózást" kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon hangulatos, a foto is, az iras is.

    VálaszTörlés
  3. Bár néha tehernek tűnik neked a ház, mégis egy jó menedék.Tanuld, vagy nem is kell, hiszen megy ez a létforma, itt várnak az állatok, ...álmaid házában.

    VálaszTörlés